Volt egyszer egy csapat (The Beautiful Game)
Zene: Andrew Lloyd Webber
Szöveg: Ben Elton
Fordította: Bródy János

Úgy kellesz

Nem kellesz, nem kellesz!

Miért, mondjam, mit érzek?

Csak állsz és bámulsz!

S ha szólsz, mellé beszélsz!

Hagyj békén, hagyj békén!

Azt kérem, hagyjál békén!

Ne várd, hogy én mondjam,

Ne várd, ne is reméld!

A lányok mindig annyi mindent ki várnak

Ha van nekik mit dönteni, hát vigyáznak

Azt hiszed a taktikádat nem veszem

Túl sokat képzelsz magadról, azt hiszem!

Láttam én már nálad szebb és kedvesebb lányt

Csak azt ne hidd, hogy jó pasikból van hiány!

Na jól van hát, úgyse tetszel!

Nem kellesz, nem kellesz!

Én nem sírok érted!

Ne várd, hogy könnyezzek

Felejtsd el, ne is reméld!

Nem kellesz, nem kellesz!

Túl könnyen kimondod!

Hát jó, majd lesz más nő

Ne is bánd, hogy kérjem én!

Hát mit tettem te jó édes istenem!

Hogy pont ilyen szerencsétlen jutott nekem?

Csak bámulsz rám, de nincs hozzám egy jó szavad!

A helyzet az, ha lenne is, hogy nem szabad!

Úgy tűnik, itt nem divat a bátorság!

Hát félek is, mert azt hiszed, hogy hajtok rád!

Na jól van hát, úgyse tetszel!

Miért várod? Miért, várod,

Hogy én mondjam, mit érzek?

Hogy miért? Mert úgy

A férfiú köztünk te vagy!

Mondd ki hát! Mondd, ki hát!

Na jó, hát úgy se bánod!

Talán, mint jó barát,

Nem bánom már, ismerjük el!

Miért is ne, vállaljuk fel?

Úgy kellesz! Úgy kellesz!

Igen, ezt én is érzem!

Ez jó, oly nagyon jó!

És szeretném, ha szeretnél!

Boldogság vár

Álmodom egy szebb világról

Egyszerű, kis boldogságról

Lebegő nyugalom!

Egy átlagos napon!

Álmodom, hogy egy nap eljő

S nem lesz többé bánatfelhő

Szemedben, szerelem

Csend és béke vár!

Átkarolsz majd csendesen!

Szíved érzem, szívemen!

Lelkünk mélyén tiszta fény

A békés remény!

Képzeld el, hogy nincs erőszak

Vége minden háborúnak!

Lebegő, nyugalom!

Árad, mint a fény!

Álmodom, hogy egy nap eljő

S nem lesz többé bánatfelhő

Szemedben, szívedben

Csak csend és béke vár!

Senki nem támad reád!

Otthonunk lesz szép hazánk!

Lelkünk mélyén tiszta fény

A békés remény!

Félni nem kell senkitől!

A holnap gondja nem gyötör!

Lelkünk mélyén tiszta fény

A békés remény!

Képzeld el, hogy nem bujkálunk már!

És minden bánat távol jár!

És édes dalt dúdol a szél

A boldogság csak minket vár!

Szeretet, nyugalom! Csend és béke vár!

Szerelmünk

Hogy mit mondanak rá, az nem izgat nagyon!

Hogy kit szeressek én, azt csak én választom!

Hogy honnan jött a srác, az mondd, kit érdekel?!

A lényeg az, hogy jó, és nekem pont Ő kell!

Jó, hogyha csókol

És jó, ha átölel!

A lényeg az, hogy jó

És nekem pont Ő kell!

Tűz járja át, a lelkem s a testem!

Úgy vágyom rá, hogy már szinte fáj

Nem játszom én, s nincs máshoz kedvem

Oly mélyen érzem, csak ő kell már

Szívemben érzem, csak ő kell már!

És mondhatsz bármit rá, én büszkén vállalom

Mert érzem itt belül, hogy hozzá tartozom!

Se gúny, se rágalom, engem nem érdekel!

És tőle senki már, nem választhat el!

Jó, hogyha csókol és jó, ha átölel!

És tőle senki már, ne, választhat el!

Vállalnunk kell, mit ránk mér az élet!

Ha büntetne sorsunk, szerelmünkért

Úgy vágyom rá, hogy mindenki lássa

A gyűlölködésnél a szeretet többet ér!

A gyűlölködésnél a szeretet többet ér!

Tőle soha nem válok el én!

És más nem kell!

Szívemben él, hogy más lesz a holnap

Békét hoz el, s nem új háborút!

Két féle sors, de együtt kell, hogy éljünk!

Nincs más esély és nincs más út!

Nincs más remény és nincs más út!

Úgy kellesz - repríz

Csak azt ne mondd, hogy lenne kedved járni velem!

Ez annyira tökéletes, hogy el se hiszem!

Ha nincsen jobb ajánlatod én benne vagyok!

S találkozunk majd máskor is, ha úgy akarod!

Én nem tudom megjátszani a nagy ravaszt!

Hát miért ne ünnepelnénk meg egy csókkal azt?

Hogy úgy érzem, Rád találtam!

Úgy kellesz! Úgy kellesz!

Igen, ezt én is érzem!

Ne félj, ölelj most át!

És mondd, hogy jó lesz így!

Temetés

Álmodom egy szebb világról

Egyszerű kis boldogságról

Szívemben szerelem,

A bánat messze jár!

Képzeld el, hogy nincs erőszak

Vége minden háborúnak

Szívemben nyugalom,

Csend és béke vár!

Senki nem támad reánk!

Bárhol is van szép hazánk!

Lelkünk mélyén tiszta fény

A békés remény!

Istenem, adj szebb jövőt!

Hozz reánk víg esztendőt!

Lelkem mélyén tiszta fény

A békés remény!

Képzeld el, hogy nincs miért félnünk már

És minden bánat távol jár!

A boldogság csak minket vár!

Képzeld el, hogy nem kell félned már

És minden bánat távol jár!

A boldogság Csak téged vár

Én hozzád tartozom, Örökre!

Esküvő

Istenem, hát ez a nap is eljött

Az esküvőre minden készen áll!

Egy lánynak ez a legszebb napja

Jajj, a szívem majd kiszakad már!

Istenem, hát ez a nap is eljött

Véget ért az édes ifjúság!

Tegnap még a haverokkal ittam

Most kiderül mi a boldogság!

Istenem, remélem nem csalódom

A választásom nem hibázom el!

Életemnek ez a legszebb napja

Legyen úgy minden, ahogyan kell!

Miért van ez a fura idegesség?

Hajt felé és szorongat a vágy!

Életemnek ez a legszebb napja

Vagy legalábbis így mondják!

Most azért gyűltünk egybe, hogy most és mindörökre

Tűzzük immár össze e két ifjú szívét!

A megváltó reményben, megszentelt kötelékben

Jóban és rosszban, áldja meg őket az ég!

Kérlek hát, fogadj el, had legyek társad

Szent házasságban!

Mostantól had legyek, hű feleséged!

Jóban és rosszban melletted!

Együtt a sírig, örökké Veled!

Ez a vágy, mely lelkünkben most lánggal ég

Ez a tűz már sosem hamvad el!

Ez az érzés mindörökre megmarad!

Mint egy dal, amit nem felejtünk el!

Hát fogadd el e gyűrűvel, igaz szerelmem

Légy hát a férjem! S te asszonyom, örökre már!

Mostantól Te és Én, egy test, egy lélek

Tanúnk az oltár és az ég, hogy szívem most már örökké tiéd!

Tanúnk az oltár és az ég, hogy szívem most már örökké tiéd!

Soha!

Aki térden áll

és mindent feladott már,

nem én vagyok!

És hogyha hív a hazám,

mert szüksége van rám,

fegyvert fogok!

Ameddig ver a szívem,

amíg lélegzem,

nem alkuszom!

Semmi sem téríthet el,

és ha életem kell,

meg is halok!

Férgek csúsznak lent a földön,

szabadságom holtig őrzöm.

nincs erő, mely térdre kényszerít.

Gyáva népnek nincs hazája,

nem léphetünk többé hátra

Itt már csak az elszántság segít.

Népem és nemzetem,

srted küzdenem

Szívem joga!

És amit vállalnom kell,

soha nem adom fel,

nem én, soha!

Elég volt az árulásból,

gerinctelen megalkuvásból

béketűrők többé nem leszünk.

Nincsen más, csak egy igazság

egy a zászlónk, egy az ország,

egységben erős lesz nemzetünk.

Itt csak a küzdelem,

csak a harc segít,

nem a csoda!

Ez az én hazám,

soha nem adom fel,

Nem én, soha!

Győzni nem kíván

A lelkem sír, ha látnom kell

Az igazság, hogy torzul el!

És a legszentebb szándék,

Csak hatalmi játék!

A nép nevében sújt a kard!

De hol van itt a nép?

Ha elvadul a küzdelem

Mi vár még ránk, ezután?

Hiszen nem lesz itt törvény,

Csak jelszó és önkény!

Kit nem vakít az indulat,

Az győzni nem kíván!

Hisz oly sok itt a gyűlölet!

És nincs, ki békét teremt!

Örök rút viszály, legyen vége már!

Ha ennyi áldozattal jár

Én nem küzdök tovább!

A fájdalmat, mely bennünk él

Az erőszak, nem oldja fel!

Széthull a nemzet, ha egyik sem enged

És önmagát emészti fel!

Ha nincs megegyezés!

Árulás, üldözés, ősi gyűlölködés

A lelkem sír a nemzetért!

De győzni nem kíván!

Így győzni, nem kíván!