Ezt az eredményt ilyen gyorsan még az amerikai filmek és a magyar vígjátékok is nagyon ritkán érik el, a tavaly mozikba kerülő A Passió (112.000 néző), valamint az elmúlt évek filmjei közül a Gladiátor (110.000) értek el a Sorstalanság sikeréhez hasonló eredményeket a bemutató hetében. A Sorstalanság sikere bizonyítja, hogy igényes kivitelezésben feldolgozott fontos témák is hatalmas nézői érdeklődésre tarthatnak számot, fogalmaz az IC Press sajtóközleménye.Kedd estig több mint 88 ezer nézőt vonzott a Sorstalanság. A Nobel-díjas regényből készült film kritikai fogadtatása külföldön pozitívabb az itthoni megoszló véleményekhez képest. A Variety értékelése szerint Koltai Lajos debütáló rendezése olyan új megközelítésbe hozza a Holocaustot, amellyel A Schindler listája és A zongorista című filmekben sem találkozunk. A Variety kedvező kritikája komoly segítséget jelenthet abban, hogy a Sorstalanság minél előbb amerikai forgalmazóra találjon - mondta Hámori András a film producere. A tengerentúli sikert vetítheti előre, hogy Európában már Olaszországban és Németországban is aláírták a mozi forgalmazásához szükséges szerződéseket. A Berlini Filmfesztiválon résztvevő producer elmondta, azon dolgozik, hogy további európai forgalmazókat találjon filmje vetítéséhez. Ebben sokat segíthet a Screendaily weboldalon és a Der Spiegelben megjelent elismerő kritika, valamint a Sorstalanság február 15-én este az 55. Berlinálén lezajlott bemutatója. A film a korábbi egyezkedéseknek köszönhetően végül a versenyprogramban volt látható. A Sorstalanság sajtófőnöke, Gréczy Zsolt elmondta, hogy a tegnap este tizenegykor kezdődött vetítésen teltház és vastaps fogadta filmet, bár más források szerint voltak olyanok, akik elhagyták a termet. Ami a Sorstalanság hazai nézettségét illeti, a február 10-i hazai premiert követően vasárnapig több mint 64 ezer, kedd estig pedig összesen 88.399 nézőt regisztráltak. Ezzel Koltai Lajos első rendezése a legjobban induló mozik közé került, hiszen Magyarországon ilyen rövid idő alatt ekkora látogatottságot kevés film mellé jegyeztek fel. A tavalyi év hazai sikerfilmje a Magyar vándor az első négy nap csaknem 80 ezer látogatót ültetett a vászon elé, a közelmúlt hollywoodi sikerfilmjei pedig 20 és 30 ezer közötti nézőt vonzottak a filmszínházakba. Sorstalanság Nagy Marcell Köves Gyuriként Az InterCom adatai szerint a Sorstalansághoz hasonló erős kezdést csak igazi blockbusterek tudtak produkálni az elmúlt időkben, mint például a Pókember 2 (69 ezer), a Mindenható (63 ezer) vagy egy olyan családi mozi, mint a Szörny Rt. (65 ezer). Általában egy film össznézőszáma hozzávetőlegesen megjósolható az első négy nap látogatottsága alapján – mondta Ádám Bernadett az InterComtól. Ennek alapján jóval 300 ezer fő felett várható a látogatók száma, ami messze meghaladja az előzetes 200-250 ezres számítást. Összehasonlításképpen a 300 ezer feletti nézőszámot elért Valami Amerika és a 200 ezres nézőszámot meghaladó Csocsó a bemutatót követő első négy nap alatt 26 ezer, valamint 15 ezer látogatót csalogatott be a mozikba. A magas nézőszám elérésben szerepet játszik, hogy a Sorstalanság összesen 35 kópiával forog úgy a multiplexekben, mint a művészmozikban, Budapesten 16, vidéken pedig 19 tekerccsel. A Sorstalanság sikerében azonban nemcsak a statisztika, és a puszta kópiaszám játszott fontos szerepet. Ádám Bernadett szerint a magas nézőszám elérését segítette maga a téma, a Nobel-díj ténye, valamint a rendező és a Köves Gyurit alakító Nagy Marcell személye is. A film egy katasztrófa, amit a legjobb esetben hülyeséggel lehet magyarázni - véli a Perlentaucher című portál. 2005.02.20 09:34 MNO, Keresztes Lajos Perlentaucher (perlentaucher.de) A Gyöngyhalász nevű kulturális portál tovább követi a berlini filmfesztivál történéseit. Ekkehard Knörer német kritikus Egy katasztrófa: Koltai Lajos Fateless-e, címmel ostorozza a pénteken versenyfilmként bemutatott Sorstalanságot. A versenyfilmek néhány kivételtől eltekintve eddig is komoly szenvedést okoztak a jó ízlésűek számára. Ennek ellenére egy olyan filmre, mint a Fateless, nem készülhettek fel a nézők. Annak ellenére sem, hogy Kertész Imre a forgatókönyvet ezzel a bevallott céllal írta meg, s a vetítés előtti sajtótájékoztatón elárulta az okot. Egy korábbi forgatókönyv számos hatásvadász jelenetet tartalmazott, így az egyértelműen a bulvárosodás irányába mozdult el. Kertész nem akart többet és kevesebbet, minthogy a legrosszabbat meghiúsítsa. Ez azonban nem sikerült neki, annak ellenére sem, hogy a forgatókönyv ezért alig tehető felelőssé - olvasható a portálon. Knörer a katasztrofális filmért elsődlegesen Koltai Lajost teszi felelőssé. Szerinte amit a Fateless-szel művelt, azért megérdemelne egy alapos verést. Koltai átengedte a kamerát Pados Gyulának, aki azonban arra késztette a rendezőt, hogy a lehetőségekhez képest szép képeket fényképezzen. A kritikus szerint a Fateless a szép, méghozzá giccsesen szép képek holokausztfilmje. A buchenwaldi tablót Ennio Morricone dús, elégikus zenéje festi alá, aki immár mindent megzenésített, a szoft pornótól a holokausztig. S mindegyik zenéje hasonlóan hangzik, s hála Koltainak, hasonló a kinézetük is. Knörer elfogadhatatlannak és "hajmeresztőnek" tartja Koltainak a sajtótájékoztatón előadott magyarázkodását, miszerint egy fiatalember szemén keresztül láttatta az eseményeket. A Fateless egy katasztrófa, amit a legjobb esetben hülyeséggel lehet magyarázni. Kertésznek, aki a filmet védte, a szemére vethető, hogy a filmművészet esztétikájához nem ért. Rendben, ő egy író és amúgy sincs túl jó véleménye a filmről. Ráadásul ő sem tudta megakadályozni a legszörnyűbbet. Koltai Lajos mesterkedése ebben megakadályozta. Egy fesztiváligazgatónak, aki egy ilyen, a holokausztot ilyen méltatlan módon bagatellizáló filmet a versenyére meghív, már semmivel sem lehet megbocsátani. Vannak olyan esetek, amikor az érdektelen engedékenység a művészet minimális mércéje és az erkölcs megvetésébe csap át. A Fateless ebbe a kategóriába tartozik - fogalmaz a kritikus. die tageszeitung (taz.de) A radikális baloldali lapban Gerrit Bartels A pokol tudomásul nem vétele című írásában bírálja a Fatelesst. A szerző úgy véli, hogy a koncentrációs tábor leírása a realizmustól való eltérést és a témával való azonosulást követelne meg. Míg egyes mondatoknak, például a főszereplő koncentrációs tábor iránti honvágyának megvan a helye Kertész regényében, addig ezek a filmben szembetűnő egyedülálló "borzalmasságuk". Hiszen nincs kapcsolatuk a film néhány valóban borzalmas képével, s végleg nincs közük a Ennio Morricone végtelen giccses zenéjéhez. Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net) A konzervatív napilapban Verena Lueken Arcfestékkel és zenével táborban címmel mond kemény ítéletet a Fatelessről. Írása azzal a mondattal kezdődik: "Eleinte mindenki be kívánt tódulni a moziba, majd röviddel később a legtöbben el kívánták hagyni a vetítőtermet." A Fatelessben a rendező felvonultatott mindent, kézikocsin fekvő mezítelen testeket, szikár, karikás szeműre sminkelt arcokat, a vágyakozva kanalazott híg levest, a gyengeséget, a lyukas ingeket, a haldokló barátokat, a füstölgő kéményeket, a szégyellni valóan banális, veszélytelen moziképeket, amelyekben semmi más nem vált láthatóvá csak egy csomó statiszta, számos edénnyi arcfesték és a jól megtömött ócskaruharaktár. Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung) A berlini lapban Carmen Böker Rózsafüzér hamuszürkében című írásában sem találhatók a lelkesedés nyomai. A szerző szerint a rendező esetleg azért kaphat elismerést, mert a borzalmat még elviselhetően mutatja be. Ugyanakkor azt hibásnak tartja, hogy olyan dialógusokat tett Koltai a filmjének kulcspillanatává, mint amikor a Budapestre beérkező Györgyöt megkérdezik: " - Van gázkamra Auschwitzban?" - Igen. - De magad is láttad? - Akkor nem lennék itt. - Tehát te nem láttad." Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de) A baloldali napilapban Tobias Kniebe kifejti: a Fatelessben pusztán egy "kémiailag színtelenített, egymás után rakott koncentrációstábor-jeleneteket" látott. Berliner Morgenpost (morgenpost.berlin1.de) A félbulvár berlini lapban Elmar Krekeler Játszd nekem Auschwitz dalát címmel foglalkozik a Fateless-szel. (A cím utalás Sergio Leone westernklasszikusára, a Volt egyszer egy vadnyugatra, mely a német nyelvterületen a Játszd nekem a halál dalát címen vált ismertté (- a szerk.) Krekeler szerint a Fateless egy "hollywoodi holokausztfilmre" sikeredett, mely csak egyes képeinek nyomasztó erejével különbözik a sorozat többi alkotásától. Ez részben Ennio Morricone zenéjének következménye, amelynek partitúrája már a perverzitás határát súrolja. Ugyanis minden eszközzel szeretné felülmúlni érzelmességben a Schindler listájának még éppen elviselhető zenéjét. Morricone hajmeresztő érzelmi manipulációs kísérlete nem az egyetlen zavaró momentum a filmben. Rosszabb, hogy Kertész mondatai ("Hisz még ott, a kémények mellett is volt a kínok szünetében valami, ami a boldogsághoz hasonlított") végül a film ellen fordulnak. A majd két és fél órás filmben semmi sem volt látható ebből a különös boldogságból, csak a máshol már tucatszámra látott jelenetek - írja a berlini lap. Kertész Imre szerint Koltai Lajos nagyot alkotott a Sorstalanság elkészítésével, míg Réz András csak egy közepes osztályzattal illette az alkotást. 2005.02.09 08:58 A Budapest Kongresszusi Központban, díszelőadás keretében mutatták be a Nobel-díjas szerző, Kertész Imre művéből készített Sorstalanság című alkotást. A bemutató után Kertész Imre úgy nyilatkozott, hogy Koltai Lajos remek munkát végzett, nagy filmet alkotott. "A film mindent hozzátett a regényhez, amit egy jó film egy jó regényhez hozzá tud adni" - mondta és arról beszélt, hogy a film hatására a harminc évvel ezelőtt megírt történetet friss élményként élte át. A közönség meghatottságát és döbbenetét ugyancsak a film sikerével magyarázta az író. Réz András szerint a csoda elmaradt. A kritikus úgy véli Koltai Lajos nagy fába vágta a fejszéjét, amikor első rendezésként egy Nobel-díjas irodalmi mű filmes adaptációjának elkészítését vállalta. A gyönyörű képek és szép pillanatok ellenére Réz leginkább azt hiányolja, hogy az alkotás nem helyezte alapvetően új fénybe a holokausztot. "Sajnálatos módon engem nem tudott úgy mellbe vágni, megrázni, hogy a moziból kifelé azon gondolkodjak: te jó ég, így is lehet látni ezt a világot?" - nyilatkozta az esztéta. Ugyanakkor megjegyezte, hogy mindez nem Koltai Lajos vagy Kertész hibája. Úgy véli, hogy a magyaroknak sokkal nehezebb szembenézniük ezzel a problémával, mint például a németeknek, akik a második világháború után végrehajtották a szembenézést, vállalták az át nem hárítható felelősséget. (hirado.hu híre alapján ma.hu)