ÉRDEKESSÉGEK A FORGATÁSRÓLAz első forgatási nap: Wesselényi utca, tavaly december. Marcellt a stáb rejtegette a sajtó elől, hiszen mindenki rá volt kíváncsi. Egy pincében forgatták azt a jelenetet, amikor az apa elbúcsúzik a munkatábor előtt. Egy fotósnak sikerül egy fényképet készítenie, de csak Marcell dublőrét tudta lencsevégre kapni. A fiút a sminkes buszban őrizgetik Fazekas Eszterrel, aki a szereplőket egyeztette és Marcell édesanyjával, ő csak akkor jöhet ki, ha tiszta a levegő, és a sajtó emberei nem voltak a környéken. A második műtermi napon ellátogatott a forgatásra Kertész Imre. Felesége, Magda is vele volt. Az író meghatottan sétált a bútorozott díszletben és dicsérte Koltai Lajost, hogy milyen fantasztikus tárgyakat talált. A szoba teljesen korhűre sikeredett. Kertész először a monitoron nézte a felvételt a rendező székében, majd egy „képen kívüli” fotelban figyelt. Haza sem akart menni. Amikor Magda jelezte, hogy indulniuk kéne, azt mondta, csak menjen, bizonyára fáradt, ő viszont még marad. A szünetben Marcell, édesapjával a háttérben és Sutyi segítségével, elfogódottan ugyan, de oda mert menni a Nobel-díjas íróhoz a Sorstalanság egy példányával. Személyre szóló dedikációt kapott. Amikor a rákosrendezői pályaudvaron forgott a film, a sok náci egyenruhás statiszta a jelenlévők többségére dermesztően hatott. A ruhákat Szakács Györgyi jelmeztervező vezetésével szerezték be – német raktárakból… A többi gyerekszereplővel Marcell hamar barátságot kötött, némelyikkel ma is tartja a kapcsolatot. A srácokat a szülők mindig elkísérték a forgatásra, és erősen aggódtak, nehogy megfázzanak. Az a busz, amelyről Marcellt a filmben leszállítják, a valóságban már nem létezik. Erre az alkalomra, különböző darabokból építették meg, és még működött is. Belülre korabeli kis plakátokat is tettek. Újpesten az óvárosi részen volt a forgatás, a kerület ingyen biztosította a helyet. A környéken megállt a forgalom, az emberek – mai ruhákban – odasereglettek. Rendőri kordonnal lehetett a kíváncsi, de nem tolakodó leselkedőket távol tartani. Morricone azonnal igent mondott a felkérésre. Olvasta a regényt, Koltai Lajossal pedig már dolgozott együtt Tornatore filmjeiben, a Malenában és Az óceánjáró zongorista legendájában. Amikor az első részletet megmutatták neki Rómában, rögvest zongorához ült és dallamokat próbálgatott. Azonnal felfedezték, hogy olyan egyszerű és megkapó, mint egy népdal. Amikor pedig a kész filmet látta, elsírta magát és félrevonult a szobájába. Majd közölte, ír egy dalt is – A magány himnuszát (ezt énekli Lisa Gerrard). Morricone mindig elsőként érkezett a stúdióba, rakosgatta a kottákat, készült. Mint mondta, az ő zenéjéről van szó, meg kell tisztelnie a kollégákat. Az ötnapos budapesti felvétel során az utolsó két nap a keverésé volt. Csukott szemmel ült a keverőpultnál, és időnként csak annyit mondott, emeljük ki azt a kitartott ciszt. Közben a felesége és a menedzsere a sarokban egy budapesti útikönyvet nézegetett. A SORSTALANSÁG SZÁMOKBAN A SORSTALANSÁG a magyar filmtörténet legnagyobb szabású vállalkozása. A legek filmje: magyar filmben soha korábban nem volt ennyi – mintegy százötven – beszélő szereplő, soha korábban nem építettek ekkora díszletet. Előkészítés: 2002–2003. Forgatás: 2003. december 15–21., 2004. január 19. – február 8. és május 10. – június 27. Utómunka: 2004. július 1. – 2005. január. A film három ország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia koprodukciójában készült. A forgatás hossza: 11 forgatási hét, 59 forgatási nap. Főbb helyszínek: két hét Fóton, két hét Piliscsabán, egy hét Németországban, Erfurtban, egy hét Dunaújvárosban, hat nap a MAFILM műtermében, három nap Lóréven, két nap a paksi téglagyárban. Emellett további fontosabb helyszínek: Szabadbattyán, Mosonyi utca, Budapesti utcák, Andrássy út, Börgönd, Lőrincz pap tér. Szereplők: 145 színész (a legtöbb színész egy napon a Rákosrendezőn forgatott szelektálás-jelenetben szerepelt: 35 fő), hozzávetőleg 10.000 statiszta, a legtöbb statiszta egy nap 500 fő volt (Rákosrendezőn). Stáb: átlagban 100 fő stábtag (a végefőcímen kb. 500 fő szereplő és munkatárs szerepel). Felhasznált anyagok: hozzávetőleg 70.000 méter exponált nyersanyag (35 mm-es Kodak tip: 250 D és 500 T); a hangfelvételhez 203 tekercs Nagra szalagra volt szükség. Forgatókönyv: 119 oldal, amit 146 képben, 653 beállításban és 2501 csapóval vettek fel (napi átlag 2 kép és 11 beállítás). Rudi Zoltán, az MTV elnöke mondja: Szeretném, ha a Magyar Televízió ismét markánsan jelen lenne a hazai film- és tévéjáték-gyártásban. A közszolgálati televíziónak, mint a magyar médiapiac legnagyobb tartalomszolgáltatójának ez szinte az elsődleges feladata. A markáns jelenlét számomra egyszerre jelenti a kreatív közreműködést, a támogatást, az archívumhasználatot, és a nemzetközi koprodukciókban való részvételt. Szintén fontosnak tartom, hogy az MTV ügyeket támogasson, ügyeket tudjon nemzeti szintre emelni. A Holocaust tragédiájának magyar játékfilmes feldolgozása olyan ügy, amelyhez a magyar társadalom minden rétegének van köze. Az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett regényt követő közbeszéd ugyanis ismét felhívta mindannyiunk figyelmét arra, hogy Magyarország még nem zárta le teljesen történelmének ezt a fejezetét. Kertész Imre elbeszélésében azonban ez a nemzeti komplexus talán könnyebben feloldható és megérthető mindannyiunk számára. A Shoát sokszor megpróbálta feldolgozni a világirodalom, a képzőművészet, a zene, a filmművészet és a különböző emlékművek. A Sorstalanság azonban Köves Gyuri története, amely egyszerre univerzális és sajátosan magyar. Köves Gyuri történetét filmvászonra vinni esély arra, hogy közelebb kerüljünk saját történelmünkhöz és feldolgozzuk azt, csak egy másfajta megközelítésben. A film új szempontokkal gazdagíthatja történetet, a történelmi emlékezést és tudatot pedig más megvilágításba tudja helyezni.