HAUMANN PÉTER (Lajos bácsi) 1941. május 17-én született. 1963-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az elmúlt négy évtizedben tagja volt a debreceni Csokonai Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, a József Attila Színháznak, a Madách Színháznak, a Nemzeti Színháznak, az Arizona Színháznak, a Radnóti Színháznak, a Katona József Színháznak. Díjai: Jászai Mari-díj (1970 és 1972), Érdemes Művész (1980), Kossuth-díj (1985), Színikritikusok díja a legjobb férfi alakításért (1997), Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1997). Néhány tengernyi színpadi szerepe közül: Platón: Szókratész védőbeszéde, Büchner: Woyzeck, Gorkij: Kispolgárok, Brecht: Állítsátok meg Arturo Uit!, Shakespeare: Sok hűhó semmiért, Kálmán: Csárdáskirálynő, Mrozek: Az arckép, Gogol: Holt lelkek, Dürrenmatt: A baleset, Szomory: Incidens az Ingeborg hangversenyen, Shaw: Pygmalion, Miller: Pillantás a hídról, Harwood: Az öltöztető Norman, Molnár: Doktor úr, Beaumarchais: Figaro házassága, Ibsen: A tenger asszonya, Tábori: Jubileum Arnold, Ibsen: Rosmersholm, Simon: Furcsa pár, Molière: A fösvény, Kleist: Az eltört korsó, Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő, Pirandello: Ma este improvizálunk. Színházi rendezései: Schisgal: New York körbe-körbe, Manfredi–Marino: Könnyű erkölcsök. Filmszerepei közül a fontosabbak: Pesti háztetők, Tízezer nap, Fekete gyémántok, Az öreg, A kard, Hogy szaladnak a fák, Kapaszkodj a fellegekbe I-II., Madárkák, Nápolyt látni és..., Régi idők mozija, Csínom Palkó, Kakuk Marci, Gyertek el a névnapomra, Egészséges erotika, Szürkület, Julianus barát, Anna filmje, Szenvedély.