KERT�SZ IMRE (�r�, forgat�k�nyv�r�) 1929. november 9-�n sz�letett Budapesten. 1944. j�nius 30-�n tizenn�gy �vesen Auschwitzba deport�lt�k. T�bb koncentr�ci�s t�borban is fogva tartott�k, majd a l�gerek felszabad�t�sa ut�n, 1945-ben hazat�rt Magyarorsz�gra. Ezt k�vet�en �js�g�r�ssal �s fizikai munk�val tartotta el mag�t. Kert�sz Imr�nek nagy sikere van n�met nyelvter�leten, �sszegy�jt�tt m�vei 1999-ben a Rowohlt kiad� gondoz�s�ban jelentek meg. 2002-ben m�r a Suhrkampn�l jelennek meg �r�sai. Kert�sz Imre jelent�s m�ford�t�i tev�kenys�ge sor�n Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern n�met �s osztr�k szerz�k �r�sait �ltette �t magyarra. 1998 �ta a darmstadti Deutsche Akademie f�r Sprache und Dichtung tagja. Kert�sz 1960-t�l 1973-ig �rt, 1975-ben megjelent Sorstalans�g c�m� els� reg�ny�t rendk�v�li gondolati ig�nyess�g, �sszefogott, feszes szerkeszt�s, csiszolt �s �rnyalt st�lus jellemzi. A reg�ny h�se egy fiatal fi�, a cselekm�ny az � h�nyattat�sait, Auschwitzba hurcol�s�t, l�gerbeli sokk�lm�nyeit, csod�val hat�ros �letben marad�s�t �s hazat�r�s�t k�veti nyomon. Az egyes sz�m els� szem�lyben elbesz�lt m� a f�szerepl� gyermeki n�z�pontja �s az �br�zol�s visszafogotts�ga k�vetkezt�ben a sz�zad botr�ny�r�l sz�l� dokumentumk�nt �s a l�ger�let rettenet�r�l sz�l� szoci�lpszichol�giai esettanulm�nyk�nt is olvashat�. A Sorstalans�g m�ig az �r� legismertebb munk�ja, holott a m�re jellemz� egyedi hang Kert�sz k�s�bbi munk�it is jellemzi. Kert�sz Imre m�vei: Sorstalans�g (reg�ny, 1975) A nyomkeres� (reg�ny, 1977), A kudarc (reg�ny, 1977), Kaddis a meg nem sz�letett gyermek�rt (1990), Angol lobog� (1991), G�lyanapl� (1992), A holocaust mint kult�ra (el�ad�sok, 1993), Jegyz�k�nyv (1993), Valaki m�s: a v�ltoz�s kr�nik�ja (1997), A gondolatnyi csend, am�g a kiv�gz�osztag �jra t�lt (monol�gok �s dial�gok, 1998), A sz�m�z�tt nyelv (2001) Felsz�mol�s (reg�ny, 2003). Kert�sz Imr�t 2001-ben a Sv�d Akad�mia m�r jel�lte Irodalmi Nobel-d�j ra. 2002. okt�ber 10-�n jelentett�k be, hogy els� magyar �r�k�nt megkapta a d�jat.