A Sorstalans�g Kedd este a r�vidfilmesek d�j�tad�ja ut�n, nagyj�b�l 11 �rakor mutatt�k be a Sorstalans�got a telth�zas Berlinale Palastban. Az alkot�s hosszas huzavon�t k�vet�en v�g�l a versenyfilmek k�z�tt indult, a berlini bemutat� volt egy�ttal a film vil�gpremiere is. A Der Tagesspiegel, Berlin egyik m�rt�kad� napilapja kedden pozit�v hangv�tel� cikket k�z�lt az alkot�sr�l, szerd�n egy m�sik m�rt�kad� n�met napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) pedig negat�v hangv�tel� cikk�vel borzolta a ked�lyeket (l�sd keretes �r�sunkat alul, a szerk.). A Der Tagesspiegel mai sz�m�ban hat n�met filmkritikus �rt�kel�s�nek �sszes�t�se szerint n�gyen k�zepesen j� min�s�t�st adtak a filmre, egy kritikus nem l�tta a filmet, egy pedig, a FAZ �r�ja gyeng�nek min�s�tette. Mint k�ztudott, a Berlin�l� vezet�s�ge 9-�n egy lakonikus sajt�k�zlem�nyben sz�molt be arr�l, hogy az alkot�s m�gis beker�lt a versenyfilmek k�z�. "Szerencs�re siker�lt a filmnek v�g�l m�giscsak tal�lnunk egy helyet" - jelentette be Dieter Kosslick. A sz�veg marad�k r�sz�ben csup�n ennyi �ll: az eredetileg erre a napra tervezett Heights c�m� film (rendez�: Chris Terriot) nem szerepel a Berlin�l� programj�ban. Tov�bbi indokl�s nem k�veti a d�nt�st, s hogy hogyan fogadt�k a h�rt a film alkot�i �s a f�szerepl� Glenn Close, err�l sem t�j�koztatj�k az olvas�t. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint �ppen Glenn Close mondta vissza a megjelen�s�t, �s ez�rt t�r�lt�k a filmet a versenyprogramb�l, helyet adva a Sorstalans�gnak, a szerk.) A Sorstalans�got mindenesetre vastapssal �dv�z�lte a Berlin�l� k�z�ns�ge (l�sd keretest oldalt, a szerk.), �s lelkesed�s�k ov�ci�ba csapott �t, amikor Koltai Lajos a Berlinben �l� Kert�sz Imr�t �s az �desanyja t�rsas�g�ban megjelent Nagy Marcellt k�rte a sz�npadra. A Berlin�l�n term�szetesen a versenyfilmek k�zdelm�t k�s�ri a leg�l�nkebb figyelem, a v�ros eg�szen vas�rnapig a Potsdamer Platzra koncentr�l, mely helyi politol�gus v�lem�nye szerint minden �vben a Berlin�l� ideje alatt nyeri el val�di jelent�s�t. Elt�r� n�met kritik�k a Sostalans�gr�l - Tagesspiegel d�cs�ri, FAZ leh�zza Tagesspiegel: "Koltai k�s�rlet�t legink�bb balladak�nt fogja fel az ember: a felh�bor�t� t�rt�netet mag�t�l �rtet�d�k�nt, er�s �rzelemmel akarja elmes�lni. Ennio Morricone rekviemszer� zen�je r�hangol erre" - fogalmazott kedden a Der Tagesspiegel c�m� berlini lap kritikusa a Sorstalans�gr�l, Kert�sz Imre �s Koltai Lajos alkot�s�r�l a film berlini bemutat�j�nak napj�n. A m�vet a berlini filmfesztiv�l kedd esti programj�ba vett�k be. Az alkot�ssal m�r kor�bban megismerked� kritikus a film cs�cspontj�nak azt a jelenetet tartja, amikor a f�h�s, K�ves Gyuri a buchenwaldi koncentr�ci�s t�borhoz tartoz� Zeitzben elsz�ll�t�sra v�r, "f�lholt emberekkel egy�tt a s�rban A Der Tagesspiegel szerint a film a reg�nyn�l egy�rtelm�bben mondja ki, hogy a hal�lt�borok borzalmait t�l�l�, hazat�r� f�h�s idegen, kinek sors�t m�g zsid� rokonai sem tudj�k, vagy akarj�k felfogni. A film vil�gosabban �br�zolja: K�ves Gyuri ebben a hozz��ll�sban nem v�rhat nagy v�ltoz�st, "amit bizony�tott, hogy Kert�sz reg�nye ir�nt eg�szen a Nobel-d�jig Magyarorsz�gon csek�ly �rdekl�d�s mutatkozott". A n�met kritikus szerint a f�szerepl�, Nagy Marcell arc�t aligha fogja b�rki is elfelejteni. "Tal�n a naivit�s az utols� mened�k az m�sz�rl�sokr�l sz�l� h�reken gyakorlatiasan �tl�p� vil�ggal szemben. �let �s m�v�szet k�z�tt f�jdalmas �r t�tong, amit �ppen ez a Berlinale r�sz�r�l el�sz�r d�re m�don f�lreismert film bizony�t" - �rta a kritikus a Sorstalans�g k�s�i bev�logat�s�ra c�lozva. Frankfurter Allgemeine Zeitung: "Koltai Lajos, a film rendez�je eredetileg operat�r, ez�rt azt hiszi, hogy mindennek j�l kell kin�znie. Igy a buchenwaldi koncentr�ci�s t�bor egyszerre csak fest�inek hat, �s Ennio Morricone az eg�szet egy �desk�s zenei sz�szba tunkolja" - �ll a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai sz�m�ban. M�r a cikk fel�t�se is er�s: "M�g a film vet�t�se el�tt mindenki jegyet pr�b�lt szerezni, a film k�zben mindenki azon igyekezett, hogy elhagyja a termet." A cikk szerint az, hogy Kert�sz Imre �rta a forgat�k�nyvet m�g szomor�bb� teszi az eg�sz projektet, aminek az igazi K�ves Gyurihoz nincs is k�ze. A film emp�tia helyett bossz�s�got kelt a n�z�kben a FAZ kritikusa szerint, aki a hat n�met kritikusb�l egyed�l adott gyenge min�s�t�st a filmnek. T�zperces vastapsot kapott a Sorstalans�g vagy ki�r�lt a n�z�t�r? "T�zperces vastaps fogadta tegnap este a berlini d�szbemutat�n a Sorstalans�got �s annak alkot�it, Kert�sz Imr�t, Koltai Lajost �s a f�szerepl�t, Nagy Marcellt" - tudatta az Indexszel Gr�czy Zsolt, a film sajt�f�n�ke. B�r az Index tud�s�t�ja szerint ez a vastaps nem volt ilyen hossz�, maximum h�rom perc, val�ban nagyon j�l fogadt�k a filmet. A premier ir�nt Gr�czy elmond�sa szerint akkora volt az �rdekl�d�s, hogy a k�tezres f�terem mellett egy m�sikat is ki kellett nyitni a k�z�ns�g sz�m�ra. Tud�s�t�nk csak arr�l tud, hogy a vet�t�s az 1600 f�r�helyes f�teremben volt, ahonnan viszont nagy sajn�lat�ra az ov�ci� ut�n azonnal kik�ldt�k a t�meggel egy�tt, �gy nem is siker�lt Koltaival besz�lnie (ez minden versenyfilm vet�t�s�n �gy zajlik, a szerk.). A Frankfurter Allgemeine Zeitung mai, azaz szerdai cikke szerint - amit a N�pszabads�g is lek�z�lt - a vet�t�s alatt a n�z�k fele elhagyta a termet. Tud�s�t�nk szerint ez viszont rosszindulat� felt�telez�s: "A f�terem m�sodik szintj�n �ltem a n�gyb�l, ahonnan eg�sz film alatt h�rom ember ment ki, ami szok�sos a Berlin�l� versenyfilmjein�l, f�leg, ha a k�s�i id�pontot n�zz�k, hiszen �jjel f�l kett�kor lett v�ge a filmnek" - mondta. Koltai Lajos rendez� programj�ban am�gy ma k�zel h�sz telev�zi�s interj� szerepel, idehaza pedig a h�t m�sodik fel�re a film n�zetts�ge el�ri a sz�zezres hat�rt. Sorstalans�g 2005. febru�r 9., szerda 8:08 Fest�i k�pek, l�gy von�sok �s n�mi pr�d�ria minden id�k legdr�g�bb magyar filmj�ben. Koltai Lajos �rzelg�s-hal�lt�boros filmet csin�lt a Sorstalans�gb�l, pedig a k�nyv m�g arr�l sz�lt, hogy mi sem term�szetesebb a holokausztn�l. El�sz�r volt a k�ts�gbeesett �v�lt�s, a t�bolyult d�h �s az eszeveszett k�n, ami artikul�latlanul, korl�tok n�lk�l t�rt fel. Azt�n sok�ig nem volt m�s, csak csend �s �rtetlens�g, a mag�ba roskad� f�jdalom alig �rthet� motyog�sa. T�bb �vtized telt el addig, am�g az eur�pai kult�ra szembe tudott n�zni a holokauszttal, amikor v�gre ki merte mondani, hogy a civiliz�ci�t m�gsem g�zos�tott�k el Birkenauban. Az�ta versekben, reg�nyekben, filmekben m�r t�bb ezerszer felh�zt�k az auschwitzi hal�lt�bor d�szleteit, k�l�nb�z� karakterek vett�k fel a Waffen-SS tisztjeinek egyenruh�j�t �s a hal�lba menetel� zsid�k koszlott rongyait. M�gis a k�l�nb�z� feldolgoz�sok be�ll�t�sai nagyon hasonl�tottak egym�sra: a n�met tisztek arc�ra gonosz �rny�kok vet�ltek, m�g a t�rt�net f�szerepl�j�t legink�bb alulr�l f�nyk�pezve l�thattuk, ahonnan m�g a h�tk�znapi emberek is b�szke tart�s� h�snek t�nnek. a t�rt�net f�szerepl�j�t legink�bb alulr�l f�nyk�pezve l�thattuk, ahonnan m�g a h�tk�znapi emberek is b�szke tart�s� h�snek t�nnek A holokauszt ebben az �rtelmez�sben egy s�t�nian gonosz gaztett, amit aljas b�n�z�k k�vettek el az emberis�g ellen. De aggodalomra nincs ok, hiszen voltak olyanok, akik meg�rizt�k mindazokat az �rt�keket, amelyek egy valamireval� civiliz�ci�ban sz�m�tanak, �s ezekkel felv�rtezve, mint egy h��ll� azbesztruh�ban, egyszer�en �thatoltak a vil�g�g�sen, hogy megmutass�k: az ember k�pes legy�zni a gonoszs�got. Steven Spielberg t�k�letes szak�rtelemmel foglalt �ssze a sokat vitatott Schindler list�j�ban mindazt, amit ez az �rtelmez�s k�pes megmagyar�zni a holokausztb�l, az�ta �vente j�n valaki, aki elmondja ugyanezt, legfeljebb sz�nesben �s t�bb statiszt�val vagy digit�lis tr�kkel. Roberto Benigni Az �let sz�p c�m� filmje pont az�rt kaphatott Oscar-d�jat, mert a t�bb �vtizedes b�nb�n� �s felel�ss�gh�r�t� szenvelg�snek beintve egy m�s szemsz�gb�l mutatta be a holokausztot, �s ez a b�tors�g m�g akkor is elismer�st �rdemel, ha �ppen az �rzelg�s ripacs, a lend�letes hasra es�s ut�n b�natosan felt�p�szkod�, piros orr� boh�c n�z�pontj�b�l �br�zolta a fasiszta emberirt�st. Kert�sz Imre pedig az�rt lett Nobel-d�jas, mert v�gre ki merte mondani, hogy a hal�lt�borok nem a pokolban �p�ltek, hanem itt a szomsz�d falu melletti tiszt�son, a tej�zem szomsz�ds�g�ban, a f��tt�l nem messze. R�ad�sul Kert�sz megpr�b�lta elmagyar�zni, hogy a trag�di�k �s a felfoghatatlan szenved�s mellett Auschwitzban is l�tezett boldogs�g, mint mindenhol, ahol emberek �lnek. Erre j�n Koltai Lajos, Pados Gyula, meg Ennio Morricone, �s 2,7 milli�rdb�l �jraforgatj�k a Schindler list�j�t. Nem mintha nagy baj lenne a Sorstalans�ggal, hiszen a k�pek gy�ny�r�ek, a vizu�lis vil�g j�l kidolgozott, a zene pedig mag�val ragadja a n�z�ket, csak h�t ezt kis t�lz�ssal a Titanincr�l is elmondhatjuk, csak j� mesteremberek k�rd�se az eg�sz. Legfeljebb a dial�gusokra lehet panasz, hiszen ami a k�nyvben �letszer�en hat, az a filmben n�ha olyan, mintha a Szomsz�dok Etusa n�zne a kamer�ba, hogy szok�sa szerint �sszefoglalja a tanuls�got. Esetleg megeml�thetn�nk m�g n�h�nyat a mell�kszerepekben felt�n� gyerekek k�z�l, akiket a Bar�tok k�zt b�rmelyik Tild�ja lej�tszana a v�szonr�l, de a f�szerepl� Nagy Marcellon m�r nehezebb lenne fog�st tal�lni, sok jelenetben a profi, feln�tt sz�n�szek egyenrang� partnere, igaz ugyan, hogy m�skor viszont sz�n�szi j�t�k helyett el�g, ha a smink m�g� b�jik �s fesz�lten a t�volba r�ved. M�gsem az apr� hib�k miatt csal�d�s a film, hanem mert ezerszer haszn�lt holokauszt-klis�kb�l �p�tkezik, �s a vas�rnap d�lut�ni csal�di b�nb�natra �s csoportos elmereng�sre haszn�latos �rzelg�s-hal�lt�boros filmekhez hasonl�an arra hajt, hogy fokozott k�nnytermel�sre b�rja a n�z�ket. A Sorstalans�g egyik alapt�tele, hogy a boldogs�g tulajdonk�ppen a szenved�s hi�nya, vagy m�g ink�bb �tmeneti enyh�l�se, �s ezt t�bbsz�r ki is mondj�k a filmben, k�r hogy az �rzelmes zene m�gis a legkegyetlenebb pr�bat�tel, a t�bb �r�s vigy�zban �ll�s alatt sz�l, ekkor kapnak er�re a hangszerek, pedig legink�bb kussolniuk k�ne, hogy az emberek zih�l�s�t �s a mocskos ruh�kban m�szk�l� tetvek matat�s�t is hallani lehessen. A t�bor legboldogabb �r�ja, a vacsora el�tti szabadid� pedig mind�ssze egyetlen r�vid snittet kap, akkor is csak azt l�tjuk, hogy a f�szerepl� �s bar�tja ugr�ndoznak a vizes v�ly� k�r�l a hideg napf�nyben, ezzel bizony�tva, hogy milyen vid�mak is �k. Kert�sz Imre reg�ny�ben a holokauszt mag�t�l �rtet�d�, amin egy kamasz fi� csak �gy �tsodr�dik, �s hi�ba besz�lnek err�l a filmben is, az eg�sz hiteltelen lesz, ha a k�peken gondosan be van �ll�tva az aranymetsz�s, �s a hal�lt�bor reflektorai �gy ragyognak, mintha krist�lycsill�rokkal vil�g�tan�k meg a barakkok k�zti s�ros teret. Hi�ba mondja Kert�sz, hogy Buchenwaldban mi sem volt term�szetesebb, mint egy fejl�v�s, ha az apr� trag�di�kat is s�r� heged� k�s�ri. �ppen az a trag�dia, hogy nincs trag�dia, hogy el lehetett puszt�tani hat �s f�l milli� embert an�lk�l, hogy meg�lltak volna a bolyg�k R�ad�sul Koltai f�lt a naturalizmust�l, biztos nem akarta, hogy korhat�ros legyen a Sorstalans�g. �gy viszont a film n�h�ny jelenete egyszer�en nevets�gesen mesterk�lt lett, p�ld�ul �rthetetlen, hogy egy halom meztelen hulla k�zt mi�rt fekszik fel�lt�zve a f�lholt f�szerepl�. M�s jelenetek pedig egyszer�en elvesz�tett�k az erej�k, �gy p�ld�ul hi�ba dolgozott sokat az �rny�kok be�ll�t�s�val �s a sminkkel a st�b, egy pokr�chalom mellett fekv� gyerek beesett arca nem sokat mond arr�l, hogy milyen is k�t napig egy lassan oszl�snak indul� hulla mellett aludni, csak az�rt, hogy megkapjuk az � fejadagj�t is. Tal�n egyszer k�sz�l egy olyan film, ami megmutatja, hogy a m�sodik vil�gh�bor� n�pirt�sa nem a barna egyenruh�ban �v�lt�z� fasiszt�k�, hanem a mi�nk, ami elmes�li, hogy a holokauszt, ez a hideg, prec�z, de nagyon is emberi hal�lgy�r nemcsak a mell�kszerepl�ket, de a f�h�s�ket is ledar�lta, �s hogy �ppen az a trag�dia, hogy nincs trag�dia, hogy el lehetett puszt�tani hat �s f�l milli� embert an�lk�l, hogy meg�lltak volna a bolyg�k, hogy leomlottak volna a hegyek, �s lesz�lt volna Isten, hogy na de uraim, tal�n ezt m�gse. Addig itt van nek�nk ez a sz�nes sz�lesv�szn� Sorstalans�g, ami ugyan nem rossz, csak elszalasztotta a lehet�s�get, hogy be�rja mag�t a filmt�rt�net nagyjai k�z�. Budapesti Top10 Heti adatok (2005.02.10-t�l 02.16-ig) 1 (-) Sorstalans�g 1h�t alatt 46 978-an n�zt�k meg. 36 399 733ft volt a heti bevitel �s 36 399 733 az �sszes�tett bevitelJ Sz�zezren l�tt�k a Sorstalans�got!!!!! 2005. febru�r 17., cs�t�rt�k 21:17 A legdr�g�bb magyar film magyar n�zetts�gi rekordot d�nt�tt a deb�t�l�sa �ta eltelt egy h�t alatt. Szerd�n a sz�zezredik mozijegy is elkelt a Sorstalans�gra - t�j�koztatta az InterCom cs�t�rt�k�n az Indexet. Szerd�n kelt el a sz�zezredik jegy az irodalmi Nobel-d�jas Kert�sz Imre reg�ny�b�l k�sz�lt adapt�ci�ra. Dr�ma-kateg�ri�ban a magyar filmek k�z�tt sz�zezres n�zetts�get eddig csak M�sz�ros M�rta A Temetelen halottja �rt el janu�r 23-�n, igaz ez a film bemutat�ja (2004. okt�ber 21.) ut�n h�rom h�nappal t�rt�nt. A film sajt�f�n�ke m�r a h�t elej�n k�z�lte az Indexszel: a k�z�ns�g �rdekl�d�se fel�lm�lta a v�rakoz�sukat a Sorstalans�g ir�nt. A m�lt cs�t�rt�k�n mozikba ker�lt filmet vas�rnap estig m�r 64 300-an n�zt�k meg, ami h�szezerrel t�bb, mint a legn�zettebb 2004-es magyar film, a Magyar v�ndor c�m� v�gj�t�k tavaly febru�ri deb�t�l�sa. A m�lt keddi budapesti d�szbemutat�n, illetve az aznapi szakmai vet�t�seken mintegy n�gyezren l�tt�k a filmet. A cs�t�rt�ki forgalmaz�s �ta a f�v�rosban k�r�lbel�l 41 ezren vettek mozijegyet a holokausztot feldolgoz� alkot�sra, vid�ken 59 ezren voltak k�v�ncsiak a filmre. A magas n�z�sz�m a forgalmaz� �rt�kel�se szerint "m�rf�ldk�" a magyar mozit�rt�netben, rem�nyeik szerint ez "az els� �llom�s a Sorstalans�g nemzetk�zi p�ly�j�n". A minden id�k legdr�g�bb magyar filmj�r�l sz�l� szerdai n�met kritik�kban viszont elt�r� v�lem�nyek sz�lettek - �rta az Index berlini tud�s�t�ja. A filmet kedden mutatt�k be az 55. berlini nemzetk�zi filmfesztiv�lon, a Berlinal�n Kert�sz Imre �r�, Koltai Lajos rendez�, a f�szerepl� Nagy Marcell �s a producerek jelenl�t�ben. Kedd d�lig 76 819-an l�tt�k a filmet - t�j�koztatta az Indexet Gr�czy Zsolt, a Sorstalans�g sajt�f�n�ke, majd hozz�tette - Ez igazi rekord." A Sorstalans�g vas�rnap �jf�lig tart� n�gy nap alatt teljes�tett eredm�nye (64 300 n�z�) a k�zelm�lt nagy toplist�s cs�csaival �sszehasonl�tva kimagasl� eredm�nynek t�nik: az Ocean's Twelve-et 28 000-en l�tt�k a decemberi deb�t�l�st k�vet� h�tv�ge v�g�ig, Rag�lyi Elem�r filmj�t, a Csudafilmet 22 000-en n�zt�k meg a janu�r v�gi bemutat�j�t k�vet� els� n�gy napban. Ha a 2004-es itthoni �sszes�t�st n�zz�k, a legsikeresebb magyar filmet, �s egyben hetedik legn�zettebb filmet, a Magyar v�ndort 45 600-an l�tt�k febru�r els� h�tv�g�j�n, a toplistavezet� A gy�r�k ura - A kir�ly visszat�rt viszont m�r 204 956-an. De ha a v�gj�t�k m�faj helyett dr�m�hoz, pontosabban magyar t�rt�nelmi dr�m�hoz viszony�tjuk a n�zetts�gi adatot, Szab� Istv�n egy m�sik filmje - melynek producere szint�n H�mori Andr�s volt - �rte el a legjobb eredm�nyt 2000 janu�rj�ban: a Napf�ny �z�t 14 000-en tekintett�k meg a cs�t�rt�ki bemutat�j�t�l vas�rnap �jjelig. "Mivel a b�dzs� sokszorosa az �tlag magyar filmeknek (2,7 milli�rd forint - a szerk.), nem hiszem, hogy a belefektetett p�nz Magyarorsz�gon j�nne vissza - tette hozz� Gr�czy. - A napokban k�tj�k meg a 80 milli�s n�pess�g� N�metorsz�ggal a forgalmaz�si szerz�d�st, a 60 milli�s Olaszorsz�ggal m�r al� is �rtuk novemberben. Az angolokkal �s m�s eur�pai orsz�gokkal pedig folyamatosan t�rgyalunk." Persze mindezek siker�ben nagy szerepet j�tszik az 55. berlini filmfesztiv�l hivatalos versenyprogramj�ban val� szerepl�s. A vet�t�s kedden este t�zkor lesz, ahogy Koltai elmondta, a "vil�g legnagyobb v�szn�n". A vil�gpremieren a Nobel-d�jas Kert�sz Imr�n �s a rendez�n k�v�l r�szt vesz a f�szerepl� Nagy Marcell az �desanyj�val, �s H�mori Andr�s, a film producere. A m�sik producer, a kir�gott Barbalics P�ter az Index inform�ci�i szerint nem utazik ki a Berlinalera. Mi mindig Berlinben akartuk bemutatni a filmet, �s most megval�sult a terv�nk" - mondta H�mori Andr�s producer, aki Koltai Lajos rendez�vel �s Kert�sz Imre Nobel-d�jas �r�val tartott rendk�v�li sajt�t�j�koztat�t a Meridien Hotelben egy nappal a Sorstalans�g d�szbemutat�ja ut�n, �s egy nappal a film magyar mozikba ker�l�se el�tt. A producer elmond�sa szerint kisebb vita ut�n kedd este egyeztek meg a Berlin�l� igazgat�j�val, Dieter Kosslickkal, �s �gy a Sorstalans�got febru�r 15-�n este t�z �rakor az 55. berlini filmfesztiv�l hivatalos versenyprogramj�ban "g�lak�nt" mutatj�k be. A film �gy a f�d�j�rt, az Arany �s Ez�st Medv�k�rt foly� versenyben indulhat. Az igazgat� eredetileg a Berlin�le Spezial programot aj�nlotta a film bemutatkoz�s�ra, de a producer �s a rendez� �gy �rezte, hogy ez "al�aj�nl�s" �s janu�r v�g�n visszautas�totta a lehet�s�get. Koltai h�l�s a fesztiv�ligazgat�nak, hogy nem s�rt�d�tt meg a vita sor�n, �s hogy v�g�l "p�ldaszer� rugalmass�ggal" �talak�totta miattuk a fesztiv�l programj�t. Kert�sz Imre, aki a sajt�t�j�koztat�n legutols�nak jutott sz�hoz - de "p�r morzs�t az�rt igyekezett megragadni" -, hozz�tette: "val�j�ban nem tudom mi t�rt�nhetett, de a rugalmass�g lehetett a megold�s, semmi m�s." Kert�sz elmondta, hogy amikor m�g azt hitt�k, hogy nem vesz r�szt a film a Berlin�l�n, egy berlini lapban adott hangot csal�d�s�nak: "A k�nyvem Berlinben �rte el a nemzetk�zi �tt�r�s�t, nagyon szeretik, most jelent meg a 19. kiad�sa. Fontosnak tartottam, hogy a film ott mutatkozzon be" - mondta. A 55. berlini filmfesztiv�lt id�n febru�r 10-e �s 20-a k�z�tt tartj�k Nincs indokl�s "Indokolni nem szoktunk, mert akkor elszabadulna a pokol. A v�gs� felel�ss�g az eny�m" - mondta Kosslick, aki j� filmnek tartja a Sorstalans�got, "de van m�g k�tsz�z ugyancsak j� film". Azt is hangs�lyozta, hogy a f�d�jak�rt foly� verseny mellett hivatalos v�logat�snak, programnak min�s�l a versenyen k�v�l vet�tett filmek sorozata, tov�bb� a Berlinale Spezial �s a Panorama szekci� is. Kosslick m�lyen sajn�lta, hogy nem tudott megegyezni a Sorstalans�g producer�vel �s rendez�j�vel. A 55. berlini filmfesztiv�lt, a Berlinal�t az id�n febru�r 10-e �s 20-a k�z�tt tartj�k. A Sorstalans�g premierje febru�r 8-�n lesz a 36. Magyar Filmszeml�n, a film febru�r 10-�n ker�l a magyarorsz�gi mozikba.