2005. febru�r 10. 12:03; kritika Horeczky Krisztina Koltai Lajos els� nagyj�t�kfilm-rendez�se - a Nobel-d�jas Kert�sz Imre reg�ny�b�l, az �r� forgat�k�nyve alapj�n leforgatott - Sorstalans�g kapcs�n v�lhet�en n�h�nyan ellen�llhatatlan k�s�rt�st �reznek, majd (medd�) k�s�rletet tesznek arra, hogy n�mik�pp m�faj-idegen m�don, k�zgazdas�gi toposzokb�l rakosgass�k �ssze kv�zi-kritik�jukat – �gy loholva az elk�lt�tt, k�zel h�rommilli�rd forint k�lts�gvet�s� produkci� minden egyes pet�kj�nak nyom�ba. Mivel az ilyen sz�nd�k m�g�tt megb�j� m�lys�ges cinizmus sz�momra k�l�n�sen �zl�stelen, �r�somban nem k�v�nom sem �jraid�zni, kiv�lt nem komment�lni - az egy�bk�nt h�nyatott sors� alkot�s - k�nyszer�, t�bb h�napos le�ll�s�r�l, a producer-v�lt�sr�l, a „gyors-seg�ly” oda�t�l�s�r�l sz�l� hajdani h�reket. Az irodalmi m� ir�nti meglehet�s (s�t, �rz�sem szerint t�lzott) m�v�szi al�zattal elk�sz�tett alkot�sr�l gondolkozva elker�lhetetlen (a m�r-m�r b�nt� k�zhelynek beill�) k�rd�s: lehet-e, kiv�lt: „�rdemes”-e Auschwitzr�l (�jabb) filmet forgatni? rendez�/director: Koltai Lajos, m�/b: Kert�sz Imre: Sorstalans�g, f/sc: Kert�sz Imre, o/ph: Pados Gyula, v/ed: Sell� Hajnal, z/m: Ennio Morricone, h/sd: Simon Kaye, j/cost: Szak�cs Gy�rgyi d/a.d.: L�z�r Tibor, gy/p.m.: Bal� S�ndor, p/p: H�mori Andr�s, Barbalics P�ter, Szak�csi Lajos, sze/cast: Nagy Marcell, Dim�ny �ron, Hark�nyi Endre, M. Kecsk�s Andr�s, Gyabronka J�zsef, D�ra B�la, Szab� D�niel, D�r Zsolt, gy/p.c.: Magyar Mozg�k�p Kft., Magic Media Rt., EuroArts Medien GmbH., Renegade Films Ltd., Magyar Telev�zi� Rt., Mitteldeutscher Rundfunk, t�mogat�/supported by: Nemzeti Kultur�lis �r�ks�g Miniszt�riuma, Magyar Mozg�k�p K�zalap�tv�ny, Magyar T�rt�nelmi Film Alap�tv�ny, Eurimages, 2005, sz�nes/colour, 140 perc/mins, 35 mmfilmhu: Kert�sz Imr�t csak egyetlen egyszer l�ttam a forgat�son, a m�sodik napon. Ezek szerint teljes szabads�got �lvezhett�l a Sorstalans�g adapt�l�s�ban... Koltai Lajos: Kert�sz Imr�t�l �n egy kit�ltetlen biank�t kaptam, hiszen rendelkez�semre bocs�tott egy fantasztikus reg�nyt, s azt mondta: ez a ti�d, mert a film rendez�i m�faj. Ett�l kezdve visszavonult, �s csak az �n v�zi�mra volt k�v�ncsi. �m a forgat�s sor�n der�lt ki sz�momra igaz�n, hogy val�j�ban mennyire rendelkez�semre �ll minden, hogy milyen pontosan megrajzolta az utat a v�gkifejletig a forgat�k�nyvben is. filmhu: Benne volt e a forgatott anyagban esetleg t�bb k�l�nb�z� film lehet�s�ge is? K.L.: Nem. S ezt az is bizony�tja, hogy a film els� v�gott verzi�ja 2 �ra 38 perc volt, �s nem 5 �ra, vagy 3 �ra. Mert ugye mindig az szokott lenni, hogy az ember az els� v�ltozatba mindent belepakol, ami majd kellhet. De nekem m�r el�sz�rre is csak az az �t kellett, amit v�gig akartunk j�rni. �s az nem volt enn�l hosszabb. Ami most t�rt�nik, az m�r csak egy bels� ‘gerebly�z�s’: megpr�b�ljuk kiszedni a f� k�z�l a m�g ott l�v� kis piszkokat. Ez a film ugyanis nagyon tiszta, nem kacsintgat semerre, egy ir�nyba megy, �s t�nyleg csak azt mutatja meg, ami a fi� k�r�l t�rt�nik. Persze ezt olykor - rem�lem - dokumentarista er�vel teszi, mert azt gondolom, az is dolgom, hogy f�lt�rjak olyasmiket, amir�l val�j�ban nem maradt fenn sem mozg�, sem �ll�k�p. Hiszen a t�borok m�k�d�se k�zben sem filmek, sem fot�k nem k�sz�ltek. (B�r t�bben �gy gondolj�k, akik ezt kutatj�k, hogy valamelyik �ce�n m�ly�n egy ac�ll�d�ban tal�n kell lennie ilyen dokumentumoknak.) Sz�val fontos volt sz�momra az is, hogy ha valaki ebb�l a filmb�l szeretn� megismerni a t�rt�nelem eme darabj�t, pontos k�pet kapjon. filmhu: Operat�rk�nt, gondolom, nem nagyon vannak v�g�szobai tapasztalataid. Hogyan ment, hogy �rezted magad? K.L.: Nagyon �lveztem a v�g�st, azt, ahogyan az anyag egyszer csak elkezd �lelkezni egym�ssal, �s kiadja azt a szerkezetet, amit meg�lmodtam. El�sz�r mindig fel�p�tettem azokat a h�dl�bakat, ami a k�vetkez� f�zisig, st�ci�ig elvisz. Mert �gy gondolok most erre a filmre, mint st�ci�k sorozat�ra, az igazi kereszt�t megj�r�s�ra. �s olyan nem volt, hogy a v�g�s sor�n b�rhov� elt�vedj�nk, vagy elj�tsszunk azzal, hogy ez vagy az a r�sz ide meg oda megy. Itt l�p�sr�l l�p�sre, egyenes vonal�an tudott csak minden megt�rt�nni. Ezt a linearit�st �n m�r az elej�n v�llaltam, �s val�j�ban ez volt az egyik legnehezebb d�nt�s. Imre is f�lt, hogy esetleg megijedek att�l, hogy az anyag nem ad lehet�s�get a nagy dr�mai kiugr�sokra, vagy arra hogy l�tv�nyos dolgok t�rt�njenek, de szerencs�re �n is �gy gondoltam, hogy ennek a reg�nynek �pp az az ereje, �rt�ke �s tal�n �jszer�s�ge is, hogy nem tud m�st tenni, mint megmutatni a k�vetkez� l�p�st. Csak mindek�zben k�zel vagyunk a l�lekhez. Ez a szerkezet teh�t nem f�lbonthat�, �gy is r�gz�tett�k az eg�szet, s megpr�b�ltam minden sallangot elker�lni, hogy �n se t�vedhessek el benne. S azt�n ebb�l fakadt, hogy olyan hamar �ssze�llt a film, pedig csak egym�sra tett�k a t�gl�kat. Bizonyos ism�tl�d�sek viszont nagyon fontosak. S�t elker�lhetetlenek. Az ism�tl�d�sekre egy�bk�nt t�bben mondt�k, hogy felesleges, hogy azt m�r vedd ki. De szerintem �pp ebben lesz a film ereje. A t�borban p�ld�ul bizonyos dolgokat �jra �s �jra meg kellett tenni. Ott kellett �llni az appelplatzon minden reggel, �jra meg �jra. Ez az, amit Kert�sz Imre is a legfontosabbnak tart, hogy a r�d m�rt id�t el kellett t�lteni, �s ez volt a legnehezebb... filmhu: Azt mondtad egyszer a forgat�som, hogy ez egy lass�, meditat�v film lesz... K.L.: Lass� val�ban, de szerintem semmik�pp nem unalmas. A csal�dot is, melyet a fi� szemsz�g�b�l l�tunk, megpr�b�ltam �jszer�en �br�zolni. Ott m�g kicsit a reg�ny ironikus hangv�tele is �rv�nyes�l, ami azt�n k�s�bb elkopik, mert nem lesz �rdekes. Kert�sz egy�bk�nt err�l azt mondja, hogy az ir�nia �br�zol�s�ra egy m�sik film kellene. filmhu: �s az egyes sz�m els� szem�lyt, a fi� szemsz�g�t, azt hogy oldja meg a film? K.L.: Hamar r�j�ttem, hogy a folyamatos gyerekszemsz�g er�ltetett lenne, r�ad�sul ebben semmi �jdons�g nincs, ezt sokan csin�lt�k m�r. Persze a fi� szemsz�g�b�l l�tjuk az esem�nyeket, de a lelke szemsz�g�b�l, �s ez egy m�s dolog. S ez nem att�l j�n l�tre, hogy a kamera hol �ll. A t�rt�net pedig att�l �rdekes, hogy ez a fi� el�sz�r szeml�l�je ennek a vil�gnak, azt�n lassan elszenved�je lesz. filmhu: Kert�sz Imre l�tta m�r valamelyik verzi�t? K.L.: � az els�t l�tta, a leghosszabbat. Egyetlen napra j�tt, s gyakorlatilag titokban volt itt. A vet�t�s ut�n elment�nk vacsor�zni, majd kivittem a rept�rre. A vacsora alatt szinte csak a filmr�l besz�lgett�nk, de csak r�szletekr�l. Kettesben voltunk v�gig, az �tterem is �res volt, mintha a hely is nek�nk lett volna kital�lva. Majd azt mondta, most m�g nem tud �t�lkezni a filmr�l, musz�j, hogy elteljen valamennyi id�. Elvitt egy kazett�t Berlinbe, de arra k�rtem, hogy azon a kicsi telev�zi�j�n ne n�zze meg. Azt�n k�s�bb elmondta, hogy azon az �jszak�n fel�bredt, �s v�gigpergette mag�ban, amit l�tott, cs�ndben, egyed�l, �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy ez megvan. Azt�n m�snap, a feles�g�vel kivettek egy szob�t a Kempinskiben egy hatalmas telev�zi�val, �s �jra megn�zte a filmet. �s akkor felh�vott, �s azt mondta, �gy �rzi, hogy siker�lt leford�tanom a reg�nyt. (Pedig mennyien mondt�k hogy ez lehetetlen…) �s azt is mondta, hogy m�lt�s�ga van az anyagnak, egyfajta furcsa pomp�ja. Majd arra k�rt, hogy ezt a szomor� m�lt�s�got a v�g�s sor�n semmik�pp se vesz�ts�k el. filmhu: A v�gs� v�ltozat v�g�l milyen hossz�? K.L.: 2 �ra 20 perc. �s ez szerintem teljesen rendben van. �pp most vettem meg a Redl ezredest, �s a Mephist�t DVD-n. 140 perc k�r�li mind a kett�. M�r a nyolcvanas �vekben ilyen hosszokat csin�ltunk. Kevesen l�tt�k eddig a Sorstalans�got, de senki sem mondta, hogy hossz� lenne. filmhu: Sell� Hajnalon, a v�g�don k�v�l konzult�lt�l valakivel a v�g�s alatt? K.L.: F�leg H�mori Andr�ssal, a produceremmel, de Szab� Pista is l�tta, �s megbesz�lt�k term�szetesen. �s l�tta Ennio Morricone, aki nagyon szereti a filmet, s ez nekem borzaszt� fontos volt, hiszen � m�giscsak m�shol �l. A holocaust kult�ra ugyanakkor �ppen Eur�p�ban �rv�nyes mindenek felett. filmhu: �s hogyan ker�lt a k�pbe Lisa Gerrard, az ausztr�l �nekesn�? K.L.: A pr�b�k alatt adta valaki a kezembe a CD-j�t, mert meg kellett oldanom egy jelenetet, pontosabban egy test mozg�s�t az appelen, �s sz�ks�gem volt egy zen�re, ami vez�rli a lelket, ahogyan a test mozdul. A jelenet arr�l sz�l, hogy m�r nem lehet tov�bb �llni, hogy egyszer�en nem megy tov�bb. s ennek a fizikai lehetetlens�gnek a szobr�t akartam �n megfaragni, ehhez kellett a zene. Amit azt�n megszerettem, - mert Lisa Gerrard rendk�v�li tehets�g - �s elkezdtem haszn�lni. S�t Morricon�nak is elvittem, ami �ri�si kih�v�s volt, mert norm�lis esetben egy k�z�pszer� zeneszerz� is kir�gja az embert ilyen esetben. F�lt�nk is H�mori Andr�ssal, hogy ebb�l botr�ny lesz. K�t kazett�t vitt�nk ki v�g�l R�m�ba, az egyiken rajta volt Lisa Gerrard hangja, a m�sikon nem. �s meg is kaptuk a magunk�t, de azt�n a Maestro a zen�s v�ltozatot k�rte el, �s azt mondta, ezt az �nekesn�t mindenk�pp meg kell szerezn�nk... filmhu: Mekkora befoly�sa volt a v�gs� v�ltozatra a producernek, H�mori Andr�snak? K.L.: Az van a szerz�d�s�nkben, hogy kett�nknek kell megegyezni a v�gs� v�ltozatr�l. Kem�ny vit�ink voltak, de � azt �g�rte, hogy semmi olyanra nem fog k�nyszer�teni, amit �n nem akarok. Csak azt k�rte t�lem, pr�b�ljam meg azokat a v�ltozatokat is, amiket � javasol. filmhu: Nagyon bonyolult ut�munk�kat tervezt�l. K.L.: A forgat�s el�tt azt gondoltam, hogy csak �s kiz�r�lag komputer technik�val tudok megoldani bizonyos dolgokat. Egyfajta bonyolult szendvicstechnik�val szerettem volna �ssze�p�teni a gyereket, meg a t�bori h�tteret... filmhu: A kezdet kezdet�n sz� volt egy speci�lis kompj�terprogramr�l is, ami majd megny�jtja, megsov�ny�tja a v�gtagokat... K.L.: H�l istennek, v�g�l semmi ilyesmire nem lett sz�ks�g. Mert mindent megcsin�ltunk eredetiben. Egyr�szt siker�lt �gy v�logatni az embereket, m�sr�szt megt�rt�nt a gyerekben is a v�ltoz�s, �s t�nyleg olyan �llapotba ker�lt, hogy semmit nem kellett rajta manipul�lni. T�bbek k�zt mert Jak�ts Kati�k sminkben olyan sz�nvonalat produk�ltak, hogy az ritkas�g. Sz�val minden, amir�l �lmodtam, megsz�letett a saj�t kamer�nkon kereszt�l. Ut�lag nagyon �r�l�k, hogy fel�p�tett�k magunk k�r� a t�bort a megfelel� l�pt�kben, s hogy ebben nagyon radik�lis voltam, mert ez most mind �rt�nk van. Bizonyos l�tv�nyos hat�selemeket - p�ld�ul egy bomb�z�st - ki is vettem a filmb�l, annyira nem t�rte meg az anyag. filmhu: Volt-e olyasmi a muszterben, amir�l �gy �rezted, hogy rendez�k�nt nem tudtad megoldani? K.L.: Olyan volt, hogy nem siker�lt egy-egy pillanatot sz�n�szileg felsz�tani, s azok term�szetesen nem ker�ltek be a filmbe. De azt a t�bb mint 140 sz�n�szt, aki a Sorstalans�gban szerepel, egy �ven �t v�logattam. filmhu: Egy h�rom- vagy t�n m�g t�bb �ves nagy csata ut�n vagy te most... K.L.: N�gy... �pp mostan�ban tal�ltam meg a Sorstalans�g egy p�ld�ny�t, amit Kert�sz Imre 2000 j�lius�ban dedik�lt nekem. Azt �rta bele: Szeretettel, �s v�rakoz�ssal... Ekkor tal�lkoztunk egym�ssal el�sz�r. filmhu: Ez m�g a Mal�na id�szaka volt... K.L.: Igen, ez n�gy �ve volt. �ri�si tanuls�gokkal j�rt ez a n�gy �v minden szempontb�l. 10-15 filmre val� tanuls�ggal. filmhu: Nem hinn�m, hogy az utols� rendez�sed. K.L.: Nem, s�t, nagyon megszerettem. Amikor ment, akkor nagyon sz�p volt ott lenni. Csak mikor �rr� lettek rajtunk a gazdas�gi bajok, akkor volt pocs�k �rz�s - a v�g�n m�r reggelente felkelni is. Mert egyszer csak nem tudtam elk�pzelni, mit tehetn�k m�g az�rt, hogy ez a film megsz�lessen. De mindez v�g�l m�gsem azzal a tanuls�ggal j�rt, hogy ne csin�ljak t�bb� filmet. Azt viszont megtanultam, hogy csak veretes anyaggal szabad dolgozni. Az�rt az nagyon nagy dolog, hogy Kert�sszel indulhat az ember. Hogyan ker�lt kapcsolatba a produkci�val? El�sz�r 2003 augusztus�ban keresett meg Koltai Lajos, de akkor k�nytelen voltam nemet mondani, mert m�r elv�llaltam egy m�sik magyar film f�nyk�pez�s�t, �s a k�t forgat�s �tk�z�tt volna. Egy szerencs�s v�letlen folyt�n azonban a m�sik film k�sz�t�se cs�szott, �gy m�r okt�berben v�gleges igent mondhattam a Sorstalans�gra �n volt a rendez� els� v�laszt�sa? Tudom�som szerint eleinte – koprodukci�s �s finansz�roz�si okokb�l – angol operat�r f�nyk�pezte volna a filmet. K�s�bb azonban v�ltozott a p�nz�gyi konstrukci�, r�ad�sul a producerek is �tgondolt�k a dolgot, �s �gy d�nt�ttek, hogy mivel ez egy magyar t�rt�net – teh�t nagyon fontos a k�sz�t�k �s a t�ma k�z�tti szem�lyes kontaktus –, m�giscsak jobb lenne egy magyar operat�r. Dolgozott m�r kor�bban olyan rendez�vel, akinek annyira er�s vizu�lis a gondolkod�sa, mint Koltai Lajos�? Magyarorsz�gon ritkas�g az olyan rendez�, aki szigor�an k�pekben gondolkodik, ez�rt ilyen szempontb�l �ltal�ban sokkal nagyobb feladat h�rul az operat�rre. K�lf�ld�n ugyanakkor a rendez�k nagy r�sze vizu�lis t�pus, �s ez hatalmas seg�ts�g a sz�momra. Els�dleges szempont a munka sor�n, hogy az ember a rendez� filmj�t k�sz�ti, nem pedig a saj�tj�t, az operat�rs�g teh�t egyfajta kam�leon-szakma: ki kell tal�lni, hogy a direktor igaz�b�l mit szeretne. Nagy seg�ts�g, ha a rendez� pontosan megrajzolja a munka k�rvonalait, �s az operat�rnek azokon bel�l kell gondolkodnia. Ilyen szempontb�l a munka Sutyival (Koltai Lajos beceneve filmes berkekben – a szerk.) ide�lis volt, hiszen � a vil�g egyik legjobb operat�re, ennek megfelel�en pontosan tudja, mit szeretne l�tni a v�sznon. K�nny� �s j� dolog volt az � fej�ben sz�let� k�pekkel azonosulni, seg�teni a megval�s�t�sukat, bevil�g�tani a jeleneteket. Magyar film ilyen hiteless�ggel, ilyen m�lys�gben m�g nem foglalkozott a Holocaust t�m�j�val. Ez az �n sz�m�ra neh�zs�g volt vagy kih�v�s? Err�l a k�rd�sr�l sokat besz�lgett�nk a rendez�vel a forgat�s el�tt. Hozz� hasonl�an �n is jobban szeretem az eredeti helysz�nt, mint a m�termi munk�t, mert az ut�bbi esetben a d�szletfalon k�v�lre l�pve minden ill�zi� elv�sz. A rendez� fantasztikus kitart�s�nak k�sz�nhet�en – annak ellen�re, hogy tr�kk�kkel sok �p�t�munk�t meg lehetett volna sp�rolni – a t�rt�netben szerepl� t�borok szinte teljes kiterjed�s�kben fel�p�ltek, �gy minden szerepl�re �s k�sz�t�re hatalmas hat�st gyakorolt az �rz�s, hogy egy munkat�borba van z�rva, ahonnan nem tud kimenni. Az �p�tett k�rnyezetnek ezt az element�ris hat�s�t nem lehetett volna tr�kk�kkel p�tolni, f�leg, ha figyelembe vessz�k, hogy a film f�szerepl�je amat�r, nem pedig hivat�sos sz�n�sz. A d�szlet nagys�ga term�szetesen k�l�nf�le technikai probl�m�kat is okozott, t�bbek k�z�tt sz�momra is, hiszen ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt kor�bban nem dolgoztam, de ennek ellen�re a forgat�s v�g�n rettenetesen rossz �rz�s volt otthagyni a helysz�nt. A k�t t�rborban �sszesen mintegy n�gy hetet forgattunk, �s a dolog teljess�ge, totalit�sa miatt �gy �rezt�k magunkat, mintha val�ban ott lakn�nk. Milyen gondokkal j�rt a n�gyh�napos k�nyszer� le�ll�s? Rettent� rossz �lm�ny volt, a produkci� munkat�rsai k�z�l majdnem mindenki r�ment erre a sz�netre, �n szem�ly szerint legink�bb Sutyit f�ltettem. Teljes volt a bizonytalans�g. Ma m�r ugyanakkor azt gondolom, hogy j�t tett a filmnek. Sokat seg�tett a t�rt�neten, hogy ez alatt az id� alatt Marci (Nagy Marcell, a f�szerepl� – a szerk.) n�tt nyolc centim�tert, m�s lett az arca, r�ad�sul szerintem bel�l is megv�ltozott: l�that�an megkeser�tette �t a le�ll�s. Fantasztikus dolog el�sz�r a kamer�n kereszt�l, majd pedig a v�sznon l�tni, ahogyan meg�regszik. Nagyon sok k�zelit l�thatunk a filmben a f�szerepl� Nagy Marcell arc�r�l. Milyen gyorsan kezdte el �rezni a kamer�t? Marci hihetetlen tehets�ges fi�, elk�peszt� er�s a jelenl�te a v�sznon. Az elej�n persze voltak kisebb neh�zs�gek, hiszen az els� nap mindenkinek neh�z, de a forgat�s v�g�re teljesen m�s emberr� v�lt. Ebben a filmben benne van Marci szem�lyes v�ltoz�sa is: a cselekm�ny elej�n l�tunk valakit, amint elindul, de a v�g�n egy teljesen m�svalaki �rkezik meg. �n ilyen fegyelmezett gyereket m�g �letemben nem l�ttam. Meglepett a hihetetlen m�rt�k� koncentr�l�k�pess�ge, teherb�r�sa, pontoss�ga, tudatoss�ga: centim�terre pontosan k�pes volt megism�telni a j�t�k�t egyes jelenetekben. Milyen volt a munkamegoszt�s a rendez� �s �n k�z�tt? Olyan volt, mint egy k�lf�ldi forgat�son. El�sz�r is �tbesz�lt�k, hogy Sutyi hol milyen k�peket szeretne. � megszokta, hogy „kamer�ra rendezi” a sz�n�szeket: �llt a g�p mellett �s tologatta a szerepl�ket. �n ez alatt a f�nyekkel, azaz a vil�g�t�ssal �s a sz�nekkel foglalkoztam. Nagyon �lveztem ezt a munkaf�zist, r�ad�sul teljesen meglepett, hogy � egy�ltal�n nem sz�lt bele. Igaz�n tiszteletben tartotta a munk�mat, �s ez felm�rhetetlen seg�ts�g volt a r�sz�r�l. Azt hiszem, ez a m�dszer a Szab�-iskola hagyom�nya. Az operat�rnek mindig annyit kell seg�tenie, amennyire a rendez�nek sz�ks�ge van, a saj�t ter�let�n bel�l azonban nagy az �n�ll�s�ga. Az �n �ltal f�nyk�pezett Kontroll �s �ll�ts�tok meg Ter�zanyut! k�pi vil�g�t neh�z a Sorstalans�g�hoz hasonl�tani, Hajnal c�m�, 1993-as f�iskolai vizsgafilmje azonban nagyban eml�keztet a Kert�sz-adapt�ci�ra: v�szj�sl�, felh�s k�ls� felv�teleket �s f�lhom�lyban �l�, megt�rt embereket mutat be. �rdekes ez az �sszevet�s, kiss� meg is lep, hiszen a Hajnalt magam sem l�ttam legal�bb t�z �ve, de val�ban van k�z�s a k�t filmben. Ez val�sz�n�leg �szt�n�s dolog, ugyanakkor nem gondolom, hogy minden �ltalam f�nyk�pezett filmben felismerhet� a k�zjegyem. �n �ppen azt �lvezem a f�nyk�pez�sben, hogy minden alkalommal m�s a feladat. Minden filmhez teljesen k�l�nb�z� k�pi vil�got kell kital�lni, azon bel�l m�sk�pp kell dolgozni, hiszen m�s t�rt�nethez m�s kompoz�ci� �s m�s f�nyvil�g duk�l – a j� operat�r legf�bb er�nye teh�t a sokf�les�g, a soksz�n�s�g. HEUR�KA! Mindenekel�tt egy vallom�ssal tartozom, egy, tal�n k�l�n�s, de �szinte vallom�ssal. Ami�ta rep�l�g�pre sz�lltam, hogy itt, Stockholmban �tvegyem az ez �vi irodalmi Nobel-d�jat, szakadatlanul egy szenvtelen megfigyel� sz�r�s tekintet�t �rzem a h�tamon; s ebben az �nnepi pillanatban, amely hirtelen a k�zfigyelem f�kusz�ba �ll�t, ink�bb e h�v�s megfigyel�vel, semmint az egyszeriben vil�gszerte olvasott �r�val �rzem magam azonosnak. S csak rem�lni tudom, hogy a besz�d, amelyet e kit�ntet� alkalommal elmondhatok, a seg�ts�gemre lesz, hogy e kett�ss�get, ezt a bennem �l� k�t szem�lyt v�g�l majd egyes�tsem. Egyel�re magam sem �rtem el�gg� vil�gosan, hogy mif�le ap�ri�t �rzek e magas kit�ntet�s �s a m�vem, illetve az �letem k�zt. Tal�n t�l sok�ig �ltem diktat�r�kban, ellens�ges �s rem�nytelen�l idegen szellemi k�rnyezetben ahhoz, hogy szert tehettem volna n�mi irodalmi �ntudatra: ezen egyszer�en nem volt �rdemes t�prengenem. Emellett mindenfel�l az �rt�semre adt�k, hogy az, amin gondolkodom, az �gynevezett „t�ma”, amely foglalkoztat, id�szer�tlen �s nem attrakt�v. �gy h�t ez�rt is, �s mert a saj�t meggy�z�d�semmel is egybev�gott, az �r�st mindig is a legszigor�bb mag�n�gyemnek tekintettem. Mag�n�gy: ez term�szetesen m�g nem z�rja ki a komolys�got, ha az ilyen komolys�g egy kiss� nevets�gesnek t�nt is abban a vil�gban, ahol egyed�l a hazugs�got vett�k komolyan. A filoz�fiai axi�ma �gy hangzott itt, hogy a vil�g a t�l�nk f�ggetlen�l l�tez� objekt�v val�s�g. �n viszont 1955 egy sz�p tavaszi napj�n v�ratlanul arra a gondolatra jutottam, hogy egyetlen val�s�g l�tezik csup�n, ez a val�s�g pedig �n magam vagyok, az �n �letem, ez a t�r�keny �s bizonytalan id�re sz�l� aj�nd�k, amelyet idegen, ismeretlen er�k kisaj�t�tottak, �llamos�tottak, meghat�rozt�k �s megpecs�telt�k, s amelyet az �gynevezett t�rt�nelemt�l, ett�l a sz�rny�s�ges Molocht�l vissza kell vennem, mert egyed�l az eny�m, s ekk�nt kell gazd�lkodnom vele. Ez mindenesetre gy�keresen szembe�ll�tott mindazzal, ami k�r�l�ttem, ha nem is az objekt�v, de a k�ts�gbevonhatatlan val�s�g volt. A kommunista Magyarorsz�gr�l besz�lek, az „�p�l� �s sz�p�l�” szocializmusr�l. Ha a vil�g a t�l�nk f�ggetlen�l l�tez� objekt�v val�s�g, akkor az emberi szem�lyis�g sem m�s – ak�r �nmaga sz�m�ra sem – mint objektum, �lett�rt�nete pedig a t�rt�nelmi v�letlenek �sszef�gg�stelen sorozata, amelyen elcsod�lkozhat ugyan, de neki mag�nak semmi k�ze hozz�. �sszef�gg� eg�ssz� �sszeraknia nem �rdemes, mert akadhatnak benne mozzanatok, amelyek sokkal objekt�vebbek ann�l, semhogy szubjekt�v �nje felel�ss�get viselhetne �rt�k. Egy �vvel k�s�bb, 1956-ban, kit�rt a magyar forradalom. Az orsz�g egyetlen pillanatra szubjekt�vv� v�lt. A szovjet tankok azonban hamarosan helyre�ll�tott�k az objektivit�st. Ha �gy t�nne, hogy ironiz�lok, k�rem, fontolj�k meg, hogy miv� lett a huszadik sz�zadban a nyelv, hogy miv� lettek a szavak. Val�sz�n�nek tartom, hogy korunk �r�inak els� �s legmegr�z�bb felfedez�se, hogy a nyelv, ahogyan az, mintegy valami id�sz�m�t�sunk el�tti kult�ra korszak�b�l r�nk maradt, egyszer�en alkalmatlan a val�s�gos folyamatok, a valaha egy�rtelm� fogalmak megjelen�t�s�re. Gondoljanak Kafk�ra, gondoljanak Orwellre, akiknek a kez�n egyszer�en elolvad a r�gi nyelv, mintha t�zben forgatn�k, hogy azut�n megmutass�k hamuj�t, amelyben �j �s addig ismeretlen �br�k jelennek meg. De szeretn�k visszat�rni szigor� mag�n�gyemre, az �r�sra. Van itt n�h�ny k�rd�s, amelyet az ember, az �n helyzetemben, f�l sem tesz mag�nak. Jean-Paul Sartre p�ld�ul eg�sz kis k�nyvecsk�t szentel a k�rd�snek, hogy: „kinek �runk?”. �rdekes k�rd�s ez, de lehet veszedelmes is, �s �n mindenesetre h�l�s vagyok a sorsnak, hogy sohasem kellett gondolkodnom rajta. N�zz�k csak, miben is �ll a veszedelme. Ha p�ld�ul kiszemel�nk egy t�rsadalmi oszt�lyt, amelyet nemcsak gy�ny�rk�dtetni, de befoly�solni is szeretn�nk, akkor mindenekel�tt szem�gyre vessz�k a saj�t st�lusunkat, hogy vajon alkalmas eszk�z-e az ilyen hat�s gyakorl�s�ra. Az �r�t hamar elfogj�k a k�telyek: a baj az, hogy mindenk�ppen azzal lesz elfoglalva, hogy �nmag�t figyelje. Meg azt�n honnan is tudhatn�, hogy k�z�ns�g�nek val�j�ban mi a k�v�ns�ga, hogy mi tetszik neki? V�geredm�nyben nem k�rdezhet meg minden egyes embert. K�l�nben hi�ba is tenn�. Csakis abb�l indulhat ki, hogy � milyennek k�pzeli ezt a bizonyos k�z�ns�get, hogy � mif�le ig�nyeket tulajdon�t neki, hogy �r� mi gyakoroln� azt a hat�st, amelyet � szeretne el�rni. Kinek �r teh�t az �r�? A v�lasz nyilv�nval�: �nmag�nak. �n legal�bb elmondhatom, hogy minden ker�l��t n�lk�l jutottam el ehhez a v�laszhoz. Igaz, egyszer�bb volt a dolgom: k�z�ns�gem nem volt, �s befoly�solni sem akartam senkit. Nem c�lszer�s�gb�l kezdtem �rni, �s amit �rtam, senkinek sem sz�lt. Ha �r�somnak volt valami megfogalmazhat� c�lja, akkor ez a t�rgyhoz val� formai �s nyelvi h�s�gb�l �llt, semmi m�sb�l. Fontos volt ezt tiszt�zni az �llamilag ir�ny�tott meg az �gynevezett elk�telezett irodalom nevets�ges, de szomor� korszak�ban. M�r nehezebben v�laszoln�k a joggal, �s nem minden k�tely n�lk�l f�ltett k�rd�sre, hogy mi�rt �runk. Nekem ebben is szerencs�m volt, mert f�l sem mer�lt, hogy ebben a k�rd�sben v�lasztanom lehetne. Ezt az esem�nyt k�l�nben h�ven le�rtam A kudarc c�m� reg�nyemben. Egy hivatali �p�let elhagyatott folyos�j�n �lltam, s mind�ssze annyi t�rt�nt, hogy a keresztfolyos� ir�ny�b�l kong� l�pteket hallottam. Valami k�l�n�s izgalom vett rajtam er�t, mert a l�ptek fel�m k�zeledtek, s noha csak egyetlen, l�thatatlan szem�lyt�l sz�rmaztak, hirtelen �gy �reztem, mintha sz�zezrek l�pteit hallan�m. Mintha egy menet k�zeledne, d�b�rg� l�ptekkel, s egyszerre felfogtam ennek a menetnek, ezeknek a l�pteknek a vonzerej�t. Itt, ezen a folyos�n egyetlen perc alatt meg�rtettem az �nfelad�s m�mor�t, a t�megbe val� belevesz�s r�szeg gy�ny�r�t, azt, amit Nietzsche – igaz, m�s �sszef�gg�sben, de m�giscsak idev�g�an – a dion�szoszi �lm�nynek nevez. Szinte valami fizikai er� tolt �s h�zott a sorok k�z�, �gy �reztem, a falnak kell t�maszkodnom, s ott meglapulnom, nehogy engedjek e cs�b�t� vonz�snak. �gy sz�molok be err�l az intenz�v pillanatr�l, ahogyan �t�ltem; mintha forr�sa, ahonnan l�tom�sszer�en el�t�rt, valahol k�v�lem lenne, s nem �nbennem. Minden m�v�sz ismeri az ilyen pillanatokat. Egykor v�ratlan inspir�ci�nak nevezt�k �ket. De amit �n �t�ltem, m�gsem soroln�m a m�v�szi term�szet� �lm�nyek k�z�. Ink�bb egzisztenci�lis f�leszm�l�snek nevezn�m. Nem a m�v�szetemet adta a kezembe, amelynek eszk�zeit m�g sok�ig kellett keresg�lnem, hanem az �letemet, amelyet m�r-m�r elvesz�tettem. A mag�nyr�l sz�lt, a nehezebb �letr�l, arr�l, amir�l kezdetben besz�ltem: kil�pni a k�b�t� menetb�l, a t�rt�nelemb�l, amely szem�lytelenn� �s sorstalann� tesz. R�m�lten ismertem f�l, hogy egy �vtizeddel azut�n, hogy a n�ci koncentr�ci�s t�borokb�l hazat�rtem, s �gysz�lv�n f�l l�bbal m�g a szt�lini terror sz�rny� ig�zet�ben, az eg�szb�l m�ris csup�n valami zavaros benyom�s �s n�h�ny anekdota maradt meg bennem. Mintha nem is velem t�rt�nt volna, ahogyan mondani szok�s. Nyilv�nval�, hogy az ilyen l�tom�sszer� pillanatoknak megvan a maguk hossz� el�zm�nye, amit Sigmund Freud tal�n valamely traumatikus �lm�ny elfojt�s�b�l vezetne le. Ki tudja, nem volna-e igaza. Mivel magam is ink�bb hajlok a racionalit�sra, s t�vol �ll t�lem mindenf�le miszticizmus vagy rajong�s: ha l�tom�sr�l besz�lek, akkor ezen nyilv�n m�giscsak valami realit�st kell �rtenem, ami a term�szetf�l�tti form�j�t �lt�tte; egy bennem �rlel�d� gondolat hirtelen, mondhatni forradalmi megnyilatkoz�s�t, valamit, amit az �si „heur�ka!” ki�lt�s fejez ki. „Megvan!” De mi volt meg? Egyszer azt mondtam, hogy az �gynevezett szocializmus ugyanazt jelentette nekem, amit Marcel Proustnak a te�j�ba m�rtott madeleine-ostya jelentett, amely egyszerre felt�masztotta benne az elm�lt id�k �zeit. Els�sorban nyelvi megfontol�sok alapj�n, az 1956-os forradalom lever�se ut�n �gy d�nt�ttem, hogy Magyarorsz�gon maradok. Ez�ttal teh�t nem gyerekk�nt, hanem feln�tt fejjel figyelhettem meg, hogyan m�k�dik egy diktat�ra. L�ttam, hogyan tagadtatj�k meg egy n�ppel az eszm�nyeit, l�ttam az alkalmazkod�s kezdeti, �vatos taglejt�seit, meg�rtettem, hogy a rem�ny a gonosz instrumentuma, s hogy a kanti kategorikus imperat�vusz, az etikum, az �nfenntart�s hajl�kony szolg�l�le�nya csup�n. El lehet-e k�pzelni nagyobb szabads�got, mint amelyben az �r� egy viszonylag korl�tozott, mondhatni f�radt, s�t dekadens diktat�r�ban r�szes�l? A hatvanas �vekben a magyar diktat�ra eljutott a konszolid�ci�nak abba az �llapot�ba, amely szinte t�rsadalmi konszenzusnak volt nevezhet�, s amit a nyugati vil�g k�s�bb, der�s eln�z�ssel, „guly�skommunizmusnak” bec�zett: �gy t�nt, mintha a kezdeti neheztel�s ut�n a magyar kommunizmus egyszeriben a Nyugat kedvenc kommunizmus�v� v�ltozott volna. Ennek a konszenzusnak a mocs�rm�ly�n az ember vagy v�gleg feladta a k�zdelmet, vagy r�tal�lt a kacskaring�s �sv�nyekre, amelyek a bels� szabads�g�hoz elvezettek. Az �r� rezsije olcs�, mesters�ge gyakorl�s�hoz el�g a pap�r meg a ceruza. Az undor, a depresszi�, amire reggelente fel�bredtem, r�gt�n bevezetett a vil�gba, amelyet �br�zolni k�v�ntam. Fel kellett ismernem, hogy a totalitarizmus logik�j�t ny�g� embert egy m�sik totalitarizmusban �br�zolom, s ez k�ts�gk�v�l szuggeszt�v m�di�v� tette a nyelvet, amelyen a reg�nyemet �rtam. Teljes �szintes�ggel felm�rve akkori helyzetemet, nem tudom, hogy Nyugaton, egy szabad t�rsadalomban, k�pes lettem volna-e meg�rni ugyanazt a reg�nyt, amelyet ma a Sorstalans�g c�men ismer a vil�g, �s a Sv�d Akad�mia legmagasabb elismer�s�ben r�szes�l. Nem, bizony�ra m�sra t�rekedtem volna. Nem mondom, hogy nem az igazs�gra, de tal�n egy m�sf�le igazs�gra. A k�nyvek �s az eszm�k szabad piac�n tal�n �n magam is valami csillog�bb reg�nyform�n t�rtem volna a fejemet: p�ld�ul sz�tt�rdelhettem volna a reg�nyid�t, hogy csakis a hat�sos jeleneteket besz�ljem el. Csakhogy az �n reg�nyh�s�m a koncentr�ci�s t�borokban nem a maga idej�t �li, hiszen sem idej�nek, sem nyelv�nek, sem szem�lyis�g�nek nincs birtok�ban. Nem eml�kezik, hanem l�tezik. �gy h�t a linearit�s sz�rke csapd�j�ban kellett s�nyl�dnie szeg�nynek, s nem szabadulhatott a k�nos r�szletekt�l. Tragikus, nagy pillanatok l�tv�nyos sorozata helyett az eg�szet kellett �t�lnie, ami nyomaszt� �s kev�s v�ltozatoss�ggal szolg�l, ak�rcsak az �let. Viszont megd�bbent� tanuls�gokhoz vezetett. A linearit�s megk�vetelte az el��llt helyzetek teljes kit�lt�s�t. Nem tette lehet�v�, hogy, mondjuk, h�szpercnyi id�t eleg�nsan �tugorjak, csup�n, mert ez a h�sz perc ismeretlen �s riaszt� fekete g�d�rk�nt t�tongott el�ttem, ak�r egy t�megs�r. Arr�l a h�sz percr�l besz�lek, amely a birkenaui megsemmis�t� t�bor vas�ti r�mp�j�n telt el, am�g a szerelv�nyb�l kisz�llt emberek a szelekt�l�st v�gz� tiszt el� �rtek. �n magam nagyj�b�l eml�keztem erre a h�sz percre, de a reg�ny megk�vetelte t�lem, hogy ne higgyek az eml�kezetemnek. De ak�rh�ny t�l�l� besz�mol�j�t, vallom�s�t, visszaeml�kez�s�t elolvastam, csaknem mind megegyezett abban, hogy igen gyorsan �s �tl�thatatlanul zajlott minden: a vagonok ajtaj�t felt�pt�k, ord�toz�st �s kutyaugat�st hallottak, a f�rfiakat �s a n�ket elszak�tott�k egym�st�l, vad kavarod�s k�zepette egy tiszt el� �rtek, aki fut� pillant�ssal szem�gyre vette �ket, kiny�jtott karj�val mutatott valamit, majd hamarosan fegyenc �lt�z�kben tal�lt�k magukat. �n erre a h�sz percre m�sk�ppen eml�keztem. Hiteles forr�sok ut�n kutatva, el�sz�r Tadeusz Borowski tiszta, �nk�nz�an kegyetlen elbesz�l�seit, k�zt�k a „H�lgyeim �s Uraim, parancsoljanak a g�zba f�radni” c�m�t olvastam el. K�s�bb kezembe ker�lt a f�nyk�p-sorozat, amelyet egy SS-katona k�sz�tett a birkenaui r�mp�ra �rkez� embersz�ll�tm�nyokr�l, s amelyet amerikai katon�k tal�ltak meg a m�r felszabad�tott dachaui t�bor egykori SS-kasz�rny�j�ban. Megd�bbenve n�ztem ezeket a k�peket. Sz�p, mosolyg� n�i arcok, �rtelmes szem� fiatal emberek, teli j� sz�nd�kkal, a k�zrem�k�d�s k�szs�g�vel. Most m�r meg�rtettem, mi�rt �s hogyan mos�dhatott el benn�k a t�tlens�gnek �s a tehetetlens�gnek e megsz�gyen�t� h�sz perce. S ha arra gondoltam, hogy mindez ugyan�gy ism�tl�d�tt, naponta, hetente, havonta, �vek hossz� sor�n �t, bepillant�st nyertem a rettenet technik�j�ba, megtudtam, hogyan lehets�ges az ember �lete ellen ford�tani mag�t az emberi term�szetet. �gy haladtam, l�p�sr�l l�p�sre, a megismer�sek line�ris �tj�n; ha �gy tetszik, ez volt az �n heurisztikai m�dszerem. Hamar bel�ttam, hogy engem kor�ntsem az �rdekel, hogy kinek �rok, �s az sem, hogy mi�rt �rok. Egyetlen k�rd�s �rdekel csup�n: hogy mi dolgom m�g egy�ltal�n az irodalommal. Mert az vil�gos volt, hogy az irodalomt�l �s azokt�l az eszm�nyekt�l, att�l a szellemt�l, amely az irodalom fogalm�hoz f�z�dik, �tl�phetetlen hat�rvonal v�laszt el, s e hat�rvonalnak – mint oly sok minden m�snak is – Auschwitz a neve. Ha Auschwitzr�l �runk, tudnunk kell, hogy Auschwitz – egy bizonyos �rtelemben legal�bbis – felf�ggesztette az irodalmat. Auschwitzr�l csak fekete reg�nyt lehet �rni, tisztess�g ne ess�k sz�lv�n: folytat�sos ponyvareg�nyt, amely Auschwitzban kezd�dik, �s mind a mai napig tart. Amivel azt akarom mondani, hogy Auschwitz �ta semmi sem t�rt�nt, ami Auschwitzot visszavonta, ami Auschwitzot megc�folta volna. A Holocaust az �n �r�saimban sosem tudott m�lt id�ben megjelenni. *** Azt szokt�k mondani r�lam – s ezt hol dics�retnek, hol g�ncsoskod�snak sz�nj�k –, hogy egyetlen t�ma: a Holocaust �r�ja vagyok. Semmi kifog�som, bizonyos megszor�t�sokkal mi�rt is ne fogadn�m el e sz�momra kijel�lt helyet a k�nyvt�rak erre szolg�l� polc�n? Hiszen melyik �r� nem a Holocaust �r�ja ma? �gy �rtem, hogy nem kell k�zvetlen t�m�ul v�lasztani a Holocaustot ahhoz, hogy felfigyelj�nk a megt�retett hangra, amely Eur�pa modern m�v�szet�t �vtizedek �ta uralja. Tov�bb megyek: nem is ismerek j�, hiteles m�v�szetet, amelyen ne �rz�dn�k e t�r�s, mintha egy lid�rcnyom�sos �jszaka ut�n az ember megverten �s tan�cstalanul n�zne sz�t a vil�gban. A Holocaustnak elnevezett k�rd�sk�rt �n sohasem pr�b�ltam holmi n�metek �s zsid�k k�zti feloldhatatlan konfliktusnak tekinteni; sohasem hittem, hogy a zsid� szenved�st�rt�net leg�jabb fejezete, amely logikusan k�veti a kor�bbi pr�bat�teleket; sohasem l�ttam az �gynevezett t�rt�nelem egyszeri kisikl�s�nak, a kor�bbiakn�l nagyobb szab�s� pogromnak, a zsid� �llam l�trej�tte el�felt�tel�nek. A Holocaustban �n az emberi �llapotot ismertem fel, a nagy kaland v�g�llom�s�t, ahov� k�tezer �ves etikai �s mor�lis kult�r�ja ut�n az eur�pai ember eljutott. Most m�r csak azon kell gondolkodni, hogyan l�phet�nk innen tov�bb. Auschwitz probl�m�ja nem az, hogy, �gymond, z�r�vonalat h�zzunk-e al� vagy sem; hogy meg�rizz�k-e eml�k�t, vagy hogy els�llyessz�k a t�rt�nelem megfelel� fi�kj�ba; hogy eml�km�vet emelj�nk-e a meggyilkolt milli�knak, s hogy ez az eml�km� milyen is legyen. Auschwitz igazi probl�m�ja az, hogy megt�rt�nt, �s ezen a t�nyen a legjobb, de a leggonoszabb akarattal sem v�ltoztathatunk. E s�lyos helyzetnek tal�n a magyar katolikus k�lt�, Pilinszky J�nos adta a legpontosabb nevet, amikor „botr�nynak” nevezte; s ezen nyilv�nval�an azt �rtette, hogy Auschwitz a kereszt�ny kult�rk�rben esett meg, s �gy a metafizikai szellem sz�m�ra kiheverhetetlen. R�gi j�slatok sz�lnak arr�l, hogy meghalt az Isten. K�ts�gk�v�l, Auschwitz ut�n magunkra maradtunk. �rt�keinket magunknak kell megteremten�nk, napr�l napra, s azzal a kitart�, �m l�thatatlan etikai munk�lkod�ssal, amely ezeket az �rt�keket v�g�l a napvil�gra hozza, s tal�n �j eur�pai kult�r�v� avatja majd. A d�jat, amellyel a Sv�d Akad�mia �ppen az �n m�vemet l�tta helyesnek megtisztelni, �gy tekintem, hogy Eur�p�nak ism�t sz�ks�ge van a tapasztalatra, amelyre Auschwitz, a Holocaust tan�i k�nytelenek voltak szert tenni. Az �n szememben ez, engedj�k kijelentenem, b�tors�gra, s�t, bizonyos �rtelemben elt�k�lts�gre vall; mert hiszen azt k�v�nt�k, hogy megjelenjek itt, holott sejteni�k kellett, hogy mit fognak t�lem hallani. De h�t ami az Endl�sung �s a „koncentr�ci�s univerzum” r�v�n megnyilatkozott, nem �rthet� f�lre, s a t�l�l�s, a teremt�er�k meg�rz�s�nek egyetlen lehet�s�ge, ha e nullpontot felismerj�k. Mi�rt ne lehetne term�keny e tiszt�nl�t�s? A nagy felismer�sek m�ly�n, m�g ha meghaladhatatlan trag�di�kon alapulnak is, mindig ott rejlik a legnagyszer�bb eur�pai �rt�k, a szabads�g mozzanata, amely valami t�bblettel, valami gazdags�ggal �rasztja el �let�nket, r��bresztve l�tez�s�nk val� t�ny�re �s az �rte val� felel�ss�g�nkre. K�l�n �r�m sz�momra, hogy ezeket a gondolatokat az anyanyelvemen, magyarul mondhatom el. Budapesten sz�lettem, egy zsid� csal�dban, amelynek anyai �ga az erd�lyi Kolozsv�rr�l, az apai pedig a Balatonvid�k d�lnyugati sark�b�l sz�rmazik. Nagysz�leim m�g gyerty�t gy�jtottak a Sabbat be�lltakor, p�ntek este, de nev�ket m�r magyaros�tott�k, �s term�szetes volt sz�mukra, hogy a zsid�s�got a vall�suknak, a haz�juknak pedig Magyarorsz�got tekints�k. Anyai nagysz�leim a Holocaustban lelt�k hal�lukat, apai nagysz�leimet a R�kosi-f�le kommunista hatalom puszt�totta el, amikor a zsid� aggok h�z�t Budapestr�l az orsz�g �szaki hat�rvid�k�re kitelep�tett�k. �gy �rzem, hogy e r�vid csal�dt�rt�net mintegy mag�ban foglalja �s szimboliz�lja az orsz�g leg�jabb kori szenved�st�rt�net�t. Engem mindez arra tan�t, hogy a gy�szban nemcsak keser�s�g, de rendk�v�li erk�lcsi tartal�k is rejlik. Zsid�nak lenni: szerintem ez ma �jra els�sorban erk�lcsi feladat. Ha a Holocaust m�ra kult�r�t teremtett – mint ahogy ez tagadhatatlanul megt�rt�nt –, c�lja csakis az lehet, hogy a j�v�tehetetlen realit�s a szellem �tj�n megsz�lje a j�v�t�telt: a katarzist. Ez a v�gyam inspir�lt mindent, amit valaha is l�trehoztam. B�r lassan kifogyok a sz�b�l, �szint�n bevallom, hogy m�g mindig nem tal�ltam meg a megnyugtat� egyens�lyt az �letem, a m�vem �s a Nobel-d�j k�z�tt. Egyel�re csak m�lys�ges h�l�t �rzek – h�l�t a szeretet�rt, amely megmentett �s ma is �letben tart. De l�ssuk be, hogy ebben az alig k�vethet� p�lyafut�sban, ebben a, ha szabad �gy mondanom, „karrierben” – az eny�mben – van valami felkavar�, valami abszurd; valami, amit alig lehet v�giggondolni an�lk�l, hogy az embert el ne fogja a f�ld�nt�li rendben, a gondvisel�sben, a metafizikai igazs�gt�telben val� hit k�s�rt�se: vagyis an�lk�l, hogy az ember az �n�ltat�s csapd�j�ba ne l�pne, s �gy z�tonyra ne futna, t�nkre ne menne, el ne vesz�ten� m�lys�ges �s gy�trelmes kapcsolat�t a milli�kkal, akik elpusztultak, �s sohasem ismerhett�k meg az irgalmat. Nem olyan egyszer� kiv�telnek lenni; s ha m�r kiv�telnek sz�nt benn�nket a sors, meg kell b�k�lni a v�letlenek abszurd rendj�vel, amely a kiv�gz�osztagok szesz�ly�vel uralkodik embertelen hatalmaknak �s sz�rny� diktat�r�knak kitett �let�nk�n. M�gis, mialatt erre a besz�dre k�sz�ltem, t�rt�nt valami eg�szen k�l�n�s dolog, ami n�mely tekintetben m�giscsak helyre�ll�totta a nyugalmamat. Egy napon nagy, barna bor�t�kot k�zbes�tett a posta. A buchenwaldi eml�khely igazgat�ja, doktor Volkhard Knigge k�ldte. A sz�v�lyes szerencsek�v�nataihoz egy kisebb bor�t�kot mell�kelt. El�re meg�rta, mit tartalmaz, hogy ha esetleg nincs er�m hozz�, ne kelljen szembes�ln�m vele. A bor�t�kban ugyanis az 1945. febru�r 18-i fogoly�llom�nyr�l k�sz�lt eredeti napi jelent�s m�solat�t tal�ltam. Az „Abg�nge”, azaz a „fogyad�k” rovatban a hatvann�gyezer-kilencsz�zhuszonegyes fogoly, Kert�sz Imre, 1927-es sz�let�s�, zsid�, gy�ri munk�s hal�l�r�l �rtes�ltem. A k�t hamis adat: a sz�let�si �vem� meg a foglalkoz�som� �gy ker�lt oda, hogy amikor a buchenwaldi koncentr�ci�s t�bor adminisztr�ci�j�ba felvettek, k�t �vvel id�sebbnek mondtam magam, nehogy a gyerekek k�z� soroljanak, s ink�bb gy�ri munk�snak, mint di�knak, hogy hasznavehet�bbnek mutatkozzam. Egyszer meghaltam m�r teh�t, az�rt, hogy �lnem lehessen – s tal�n ez az �n igaz t�rt�netem. Ha �gy van, akkor e gyermekhal�lb�l sz�letett m�vet a sok milli� halottnak aj�nlom, s mindazoknak, akik e halottakra m�g eml�keznek. De, mert v�geredm�nyben irodalomr�l van sz�, olyan irodalomr�l, amely az �n�k Akad�mi�j�nak indokl�sa szerint tan�s�gt�tel is egyben, tal�n a j�v�nek is haszn�ra v�lhat, s�t, sz�vem szerint azt mondan�m: a j�v�t szolg�lja majd. Mert �gy �rzem, hogy amikor Auschwitz traumatikus hat�s�n gondolkodom, ezzel a mai ember vitalit�s�nak �s kreativit�s�nak az alapk�rd�seihez jutok el; s Auschwitzon gondolkodva �gy, tal�n paradox m�don, de ink�bb a j�v�n, semmint a m�lton gondolkodom. (Elhangzott 2002. december 7-�n, a Sv�d Akad�mia �nnepi �l�s�n) filmhu: Nem volt �nben ellen�rz�s, hogy filmre akarj�k vinni a reg�nyt? Kert�sz Imre: Eleinte ellen�rz�ssel viseltettem az �tlet ir�nt. Azt�n meggondoltam magam, �s �gy d�nt�ttem �n �rom meg a forgat�k�nyvet. V�geredm�nyben el�gedett vagyok az eredm�nnyel. filmhu: Milyen m�dszerrel dolgozott a forgat�k�nyv meg�r�sakor? Hogyan pr�b�lta meg vizualiz�lni a reg�ny sz�veg�nek erej�t? K.I.: Sehogy. Ez lehetetlen feladat lett volna. M�s szempont szerint k�zel�tettem a filmhez, az analitikus nyelvezet helyett a reg�ny narrat�v vonulat�t emeltem ki, az id�ben line�risan halad� t�rt�netet egy emberr�l, aki elvesz�ti a hit�t. filmhu: Mennyire azonos a reg�ny f�h�se �nnel? K.I.: A reg�ny f�h�se egy�ltal�n nem azonos velem. A t�rt�net r�szben az �n szem�lyes �lm�nyeimre �p�l, de � egy eg�szen m�s szem�lyis�g. Olyan, mint egy angyal, ellent�tben velem. A hirtelen j�tt szabads�g t�l sok filmhu: A t�rt�netben er�teljesen megjelenik a konformizmus probl�m�ja, pozit�v �s negat�v �rtelemben egyar�nt. �n melyiket �rzi er�sebbnek? K.I.: Ez �rdekes k�rd�s. A konformizmus jelentheti a t�l�l�s, az alkalmazkod�s k�pess�g�t, de azt is, hogy az emberek b�rmi k�pesek megszokni. A holocaust meg�l�se �ppen ilyen kett�s jelleg� konformizmust jelent. A v�gs� k�rd�s az, hogy hozz� tesz-e valamit az �letedhez, gazdagabb leszel t�le, vagy elvesz�tesz-e vele valamit. filmhu: A film z�rlat�ban elhangzik, hogy a fi� nosztalgi�t �rez a t�borok ir�nt. Ez csak a karakter saj�tja, vagy t�nyleg egy �ltal�nos �rz�s, amit minden t�l�l� �rzett? K.I.: Ez egy �ltal�nos �rz�s, nincs ebben semmi k�l�n�s. Ha valaki hossz� ideig �l bez�rva, a hirtelen j�tt szabads�g t�l sok �s az ember v�gy�dni kezd a bez�rts�g ir�nt. Ugyanakkor Gyurka nosztalgi�ja specifikusan r� vonatkozik, �rz�seit felkavarja a hazat�r�s, az �rtetlens�g undorr� v�ltozik benne �s visszav�gyik �let�nek egy kor�bbi szakasz�ba. Hogy ez a v�gy�d�s csak a pillanat hev�nek eredm�nye, vagy �ltal�ban vele van, azt m�r neh�z lenne megmondani. M�r nem eml�kszem, hogy eg�sz �ton �reztem-e vagy csak hirtelen t�rt r�m ez az �rz�s Pesten. filmhu: R�szt vett a film gy�rt�s�ban is? Belesz�lt a sz�n�szek, helysz�nek kiv�laszt�s�ba? Kil�togatott a forgat�sra? K.I.: Egy�ltal�n nem vettem r�szt a megval�s�t�sban. A sz�n�szek kiv�laszt�sa a rendez� feladata, � sokkal jobban tudja, mit szeretne. R�ad�sul �n nem is ismerem a sz�n�szeket. Nem mentem ki a forgat�sra sem, az nem az �r�nak val�, mindig csak �tban lettem volna. A panaszkod�snak semmi �rtelme nincsen filmhu: �n szerint az auschwitzi trauma gy�gy�that�? K.I.: Ez az illet� szem�lyis�g�t�l f�gg. H�romf�le magatart�s l�tezik. Van, aki eg�sz �let�ben nem tud szabadulni t�le. Van, aki nem besz�l r�la, �s van, aki egy id� ut�n megb�k�l a t�rt�ntekkel. filmhu: �n melyik csoportba tartozik? K.I.: Egyikbe sem. �n �r� vagyok, az anyagcser�m m�s term�szet�. A tapasztalataim a nyersanyag, amit�l �r�s k�zben szabadulok meg. Amikor pedig elfogy az anyag, akkor v�ge van, �s j�n a hal�l. A kudarc c�m� reg�nyem v�g�n van erre egy p�lda. Amikor m�r addig g�rgette a k�vet, hogy az kaviccs� kopott, Sziszifusz zsebre v�gja �s elindul haza. filmhu: Koltai Lajos a sajt�t�j�koztat�n azt mondta, hogy a fi� a hal�lt�borban sz�ps�get �l �t. �n egyet�rt ezzel? K.I.: Egyet�rtek. A term�szet sz�ps�g�t a t�borban �rz�kelni lehetett. Ott is s�t�tt a nap, ott is termett gy�m�lcs a f�n, csak nem nekem. Min�l szebb a term�szet, ann�l nagyobb a gy�trelem �s a f�jdalom. filmhu: �n szerint a semlegess�g a legjobb m�d egy ilyen t�rt�net elmes�l�s�re? K.I.: Igen. Ha t�l �rzelmes, akkor senki sem veszi �szre. A jajgat�ssal mindig az a baj, hogy senki nem figyel r�. A panaszkod�snak �ppen ez�rt semmi �rtelme nincsen. Ink�bb egy olyan form�t kell tal�lni, amire jobban odafigyelnek.