KOLTAI LAJOS, A.S.C. (rendez�) m�ra napjaink egyik legelismertebb operat�r�v� emelkedett, ezt 2001-es Oscar-jel�l�se is bizony�tja, mellyel Giuseppe Tornatore Malena c�m� filmj�ben ny�jtott teljes�tm�ny�t ismert�k el. 23 �ve Szab� Istv�n �lland� munkat�rsa, 14 filmet k�sz�tettek egy�tt. Koltai f�nyk�pezte 1981-ben az Oscar-nyertes Mephist�t, emellett � volt az operat�re tov�bbi h�rom, Szab� �ltal rendezett, a legjobb k�lf�ldi film kateg�ri�ban szint�n Oscarra jel�lt alkot�snak: a Bizalom c�m� filmet 1979-ben, a Redl ezredest 1986-ban, a Hanussent 1988-ban nomin�lt�k Oscarra. Koltai 1987-ben a Hajnali h�ztet�k c�m� film fotograf�l�s��rt a Magyar Filmszemle operat�ri d�j�t nyerte. Szint�n 1987-ben – az Egyes�lt �llamokban – forgatta a Gaby (Gaby – A True Story) c�m� alkot�st, majd 1988-ban az Orsz�g�ti vag�nyokat ( Hom�r & Eddie), 1989-ben pedig Klaus Maria Brandauer „Seven Minutes” c�m� filmj�t �s a T�k�letes tan� (Perfect Witness) c�m� produkci�t f�nyk�pezte. 1990-ben A gy�ny�r rabjai (White Palace) �s az HBO R�gi b�n�k, �j vil�g (Descending Angel) c�m� filmj�n dolgozott, ez ut�bbi ACE-jel�l�st hozott sz�m�ra. 1991-ben forgatta a N�gykezes g�ppisztolyra (Mobsters), a Tal�lkoz�s V�nusszal (Meeting Venus), majd az �des Emma, dr�ga B�be c�m� filmeket. Kilencvenes �vekben sz�letett munk�i k�z�tt szerepel m�g az Egy igaz �gy (Just Cause), a Hemingway �s �n (Wrestling Hemingway), a Sz�d�lt h�tv�ge (Home for the Holidays), a Most j�ttem a falv�d�r�l (Born Yesterday), a Ha a f�rfi igaz�n szeret (When a Man Loves a Woman), a Tengerre, tata! (Out to Sea), valamint Klaus Maria Brandauer „Mario und der Zauberer” c�m� alkot�sa. Az elm�lt �vekben sz�mos, vil�gszerte nagy sikert aratott alkot�st f�nyk�pezett, t�bbek k�z�tt Tornatore Az �ce�nj�r� zongorista legend�ja (La leggenda del pianista sull’oceano), illetve Szab� Istv�nA Napf�ny �ze (Sunshine) �s Szembes�t�s (Taking Sides) c�m� munk�it. R�szt vett tov�bb� a Max �s a Cs�sz�rok klubja (The Emperor’s Club) c�m� filmekben is. Koltai nemr�g fejezte be els� rendez�i munk�j�t, az irodalmi Nobel-d�jas Kert�sz Imre Sorstalans�g c�m� reg�ny�nek filmv�ltozat�t. Koltai Lajos 1984 el�tt k�sz�lt legsikeresebb magyar filmjei: Meg�ll az id�, �r�kbefogad�s, Aj�nd�k ez a nap, Veri az �rd�g a feles�g�t, Adj, kir�ly, katon�t!, Angi Vera, A m�nesgazda. K�VETT�K A FI� LELK�T” – BESZ�LGET�S KOLTAI LAJOS RENDEZ�VEL – Hogyan tal�lkozott el�sz�r Kert�sz Imre reg�ny�vel? �ppen a Malena forgat�sa el�tt adta valaki a kezembe a k�nyvet, nyilv�nval�an azzal a sz�nd�kkal, hogy a bel�le k�sz�l� filmet �n f�nyk�pezzem. Forgat�son az ember nehezen kezd el olvasni, mert a filmk�sz�t�ssel j�r� napi fesz�lts�gek k�nnyen elvonj�k a figyelmet. �n m�gis belekezdtem a Sorstalans�g olvas�s�ba, �s pillanatok alatt beleszerettem, mert ilyen magyar irodalmat kor�bban nem ismertem. Nem ismertem Kert�sz Imre munk�ss�g�t sem, ami r�szben annak tudhat� be, hogy a Sorstalans�g els�, 1975-�s megjelen�s�t teljes hom�ly fedte. K�s�bb Spir� Gy�rgy �rt a reg�nyr�l egy �rtelmez� kritik�t, melynek k�sz�nhet�en j�val t�bben figyeltek fel r�. Hangs�lyozni szeretn�m, hogy a k�nyv kapcs�n els�sorban az irodalomba szerettem bele, nem pedig a potenci�lis filmes adapt�ci�ba, igaz, rendk�v�l vizu�lis olvas� vagyok, hiszen ez a dolgom a vil�ggal. Els� olvasatkor l�ttam magam el�tt a filmet, �s ez j� jel volt, mert egyed�l �letem legkiemelked�bb pillanataiban jelent meg el�ttem teljes r�szletgazdags�gban egy-egy film. Ilyen volt p�ld�ul a Meg�ll az id�, amir�l pontosan tudtam el�re, hogyan fog kin�zni. Szerettem volna szem�lyesen tal�lkozni Kert�sz Imr�vel, hogy elmondhassam neki, mennyire tetszett az �r�sa. Szerencs�re � is k�v�ncsi volt r�m, �rdekelte ugyanis, hogy �n mit gondolok a k�nyvr�l. Radn�ti Zsuzsa, a V�gsz�nh�z f�dramaturgja �sszehozott egy est�t, hogy tal�lkozhassunk. Elmondtam Imr�nek mindent, amit a reg�nyr�l gondoltam, mire � megk�rt, hogy ne dics�rjem annyira, mert zavarba hozom. Ezek ut�n el�vette a Sorstalans�g els� forgat�k�nyv-v�ltozat�t, melynek fejl�c�n a k�vetkez� �llt: „�rta Kert�sz Imre, Spir� Gy�rgy t�rsas�g�ban”. Azt k�rte t�lem, ha elolvastam, min�l hamarabb jelentkezzem �s tal�lkozzunk. � els�sorban arra volt k�v�ncsi, hogy meg lehet-e filmes�teni a k�nyvet. Abban hamar egyet�rtett�nk, hogy a reg�ny alapvon�sa a linearit�s, nem pedig a csapong�s, hiszen nincsenek benne csattan�k, �s a katarzisok nem a felsz�nen, hanem a f�h�s lelk�ben t�rt�nnek meg. Nincsen a t�rt�netben egy attrakt�v kulcsjelenet, amire az eg�sz filmet fel lehetne h�zni, e helyett a dolgok csendben, l�p�sr�l l�p�sre – eg�sz egyszer�en – megt�rt�nnek. Filmesk�nt neh�z dolog lemondani a meghat� nagyjelenetekr�l, �s csendben maradva, egy lelket k�vetve letapogatni a t�rt�netet. Ezt a kih�v�st nagyon kevesen v�llalj�k. Miut�n kifejtettem a gondolataimat a linearit�ssal kapcsolatban, Imre a k�vetkez�ket mondta: „�n azt �rtam meg, amit az im�nt elmondt�l. Szeretn�m, ha te rendezn�d a filmet”. Term�szetesen igent mondtam a felk�r�sre, mire � r�gt�n felh�vta a film producer�t, a produkci�s irod�t, a jogokkal rendelkez� kiad�t, �s k�z�lte vel�k az �j fel�ll�st. Mivel a forgat�k�nyv els� v�ltozat�b�l sok helyen hi�nyzott az az �rzelmi t�bblet, amit�l a t�rt�net meg�ll a l�b�n, Imr�vel k�z�sen hozz�kezdt�nk egy olyan �j v�ltozat elk�sz�t�s�hez, melyben az els� k�nnycsepp megsz�let�s�t�l kezdve minden emocion�lis l�pcs�fok sz�pen fel van vezetve. Mivel Imre pontosan tiszt�ban van az irodalom �s film k�z�tti k�l�nbs�ggel, a 10-15 oldalank�nt elk�sz�lt forgat�k�nyv-r�szleteket elk�ldte nekem, �s onnant�l kezdve a saj�t rendez�i v�zi�mra b�zta a megval�s�t�st, � nem sz�lt bele a munk�ba. Kiz�r�lag saj�t v�zi�ikr�l besz�lgettek a forgat�k�nyv el�k�sz�t�se kapcs�n, vagy sz�ba ker�ltek m�s filmek, m�fajok is? Legink�bb arra t�rekedt�nk, hogy ne k�vess�k el azokat a hib�kat, amiket m�s Holocaust-�br�zol�sok elk�vettek. Fontos volt sz�munkra, hogy rendk�v�l pontos �s adekv�t legyen mindaz, amit ebb�l a vil�gb�l megmutatunk. Sajnos ma m�r kev�s t�l�l� van k�z�tt�nk, az � lesz�rmazottaik azonban nem kaphatnak hamis k�pet a t�rt�ntekr�l. Ha valamir�l nem tudunk eleget, azt ink�bb nem is �br�zoljuk, mert felmer�l a vesz�lye annak, hogy nem egyezik a val�s�ggal. Kert�sz le�r�sai szerencs�re nagyon pontosak voltak, �gy azokb�l mindig biztons�ggal kiindulhattam. �rdekes m�don voltak t�l�l�k, akik annak idej�n egy s�torban laktak Kert�sz Imr�vel, bizonyos dolgokra m�gis m�sk�pp eml�keztek: egyik�k v�ltig �ll�totta valamir�l, hogy m�sk�nt t�rt�nt, k�t h�ttel k�s�bb m�gis felh�vott �s k�z�lte velem, hogy Imr�nek volt igaza. Minden, amit t�nyszer�en tudunk, a fot�arch�vumokb�l sz�rmazik, kamera ugyanis soha nem volt a t�boron bel�l, nincsen mozg�k�pes dokument�ci� a rab�letr�l. A t�m�val foglalkoz� tud�sok ugyanakkor meg vannak gy�z�dve arr�l, hogy maradtak fenn tekercsek, azaz forgattak a barakkokon bel�l, de ezek az anyagok el vannak s�llyesztve valahov�. Nek�nk teh�t egyed�l fekete-feh�r f�nyk�pek �lltak rendelkez�s�nkre, a szem �lm�nye, amelyhez a t�rt�net folyam�n a lehet� legk�zelebb akartunk ker�lni. Nem mutathattunk be m�s vil�got, mint ami az eml�kezetben �l. A cselekm�ny el�rehalad�s�val a k�p elsz�ntelenedik, hiszen a Holocaust-�lm�ny a n�z�k sz�m�ra vil�gszerte fekete-feh�r, de legal�bbis nagyon kev�ss� sz�nes. A felszabadul�s ut�n term�szetesen az oroszok �s az amerikaiak is sokat forgattak sz�nesben, de az m�r egy m�sik vil�got, a t�bor ut�ni �letet �br�zolja. A sz�nvil�g megfest�s�n �s a pontos k�rnyezetrajz visszaad�s�n t�l a szem�lyes, fizikai �s lelki v�ltoz�s �br�zol�s�t tartottuk legfontosabb feladatunknak. A legt�bb Holocaust-filmben a t�rt�net eleje �s v�ge k�z�tt �tlagosan minimum egy �v telik el, a szerepl�k�n azonban j�form�n semmi v�ltoz�st nem �szlelni. A Sorstalans�g �llapotfilm: le�p�l�s-t�rt�net �s szenved�st�rt�net egyben. Els�sorban a f�szerepl�, K�ves Gyuri le�p�l�s�t k�veti, de term�szetesen hangs�lyos az �t k�s�r�, majd egyenk�nt elt�n�, esetleg elpusztul� mell�kszerepl�k p�rhuzamos sorsa is. T�bb orvos v�lem�ny�t kik�rt�k arr�l, hogy ezt a folyamatot lehet-e hitelesen �br�zolni, �s az � javaslatukra Marcellt egy sz�l�kkel egyeztetett „le�p�l�si di�t�ra” fogtuk. Els� kik�t�seim k�z� tartozott, hogy a b�f�buszokat a lehet� legmesszebb �ll�ts�k fel a t�bort�l, nehogy �tellel a k�zben b�kl�sszanak emberek a d�szletek k�z�tt. Hogyan siker�lt el�rni azt, hogy a sz�n�szek mellett a tetemes statiszt�ria is hitelesen alak�tsa szerep�t? A filmben a jelenl�v� t�megnek ugyanakkora jelent�s�ge van, mint az egy�ni arcoknak. A statiszt�ria fantasztikus volt, teljes m�rt�kben adt�k magukat a t�rt�nethez, elhivatotts�gukon t�l annak k�sz�nhet�en, hogy mindig pontos le�r�st kaptak az adott szitu�ci�r�l. Harmincas�val j�rtam v�gig az embereket �s mondtam el nekik, hogy hol vagyunk, mi�rt vagyunk ott, hogyan ker�lt�nk oda, �s mi ott a dolgunk. Az emberek ig�nyelt�k a szem�lyes kontaktust, �s ismerve a t�ma �rz�kenys�g�t, hagyt�k magukat befoly�solni �ltalam. A nap v�g�n, 12-15 �ra kem�ny munka ut�n a statiszt�k odaj�ttek hozz�m �s megk�sz�nt�k, hogy dolgozhattak. A v�gleges v�ltozat megegyezik azzal, amit a reg�ny els� olvasatakor l�tott maga el�tt? Igen. A film legnagyobb er�nye, hogy tiszta k�pekkel besz�l. Tiszt�n v�laszolja meg a k�rd�st, amire igaz�b�l nincsen v�lasz: „Hogyan t�rt�nhetett meg mindez?” Elmond egy t�rt�netet, amely egyfajta lehetetlens�get sugall, nevezetesen azt, hogy a mai vil�gban b�rmi, b�rmikor megt�rt�nhet az emberrel: b�rkit, b�rmikor le lehet sz�ll�tani egy buszr�l; b�rkit, b�rmikor arra lehet k�nyszer�teni, hogy m�st�l f�ljen – ez a film �zenete. A Sorstalans�g nem akar t�bbet mondani, megel�gszik azzal, hogy felk�sz�tsen a rosszra, hiszen ami ebben a vil�gban bek�vetkezhet, az j� nem lehet. Nem Holocaust-filmet k�sz�tett�nk, csup�n egy fi� t�rt�net�t mes�lt�k el. Elkezdt�k k�vetni K�ves Gyurit, mert �rdekes �s szimpatikus ember, �rdemes arra, hogy k�v�ncsiak legy�nk a sors�ra. K�vett�k a fi� lelk�t, ak�r egy dokumentumfilmben, mik�zben � beker�lt egy olyan vil�gba, melynek nem akar r�szese lenni. Nem az a c�lunk, hogy egy meghat� t�rt�net tolm�csol�s�val megr�kassuk a n�z�t, �m akinek s�rnia kell, az tegye meg. Nem szurk�ljuk k�t�t�vel a k�z�ns�get, nem facsarjuk ki a k�nnyzacsk�j�t, de ha l�lekben olyan k�zel ker�l a fi�hoz, hogy szenved� r�szese lesz a t�rt�netnek, akkor el fogja s�rni mag�t. �rdekes m�don, ah�nyszor �jran�zem a Sorstalans�got, m�s filmjeimmel ellent�tben nem t�volodom el t�le, hanem egyre k�zelebb �s k�zelebb ker�l�k hozz�. A Kert�sz Imre: Sorstalans�g c�m� telev�zi�s sz�nh�zi k�zvet�t�s rendez�se egyfajta el�gyakorlat volt a nagyj�t�kfilmhez? Darvas Iv�n er�sen megh�zott sz�veget mondott el a J�zsef Attila Sz�nh�zban. Amikor sz�ba ker�lt az el�ad�s r�gz�t�se, Kert�sz Imr�nek jutott esz�be, hogy �n v�gezzem el ezt a feladatot. Az elmondott sz�veg nem egyezik a film sz�veg�vel, arra azonban kiv�l� volt, hogy tanulm�nyt k�sz�tsek egy arcr�l, hogy kielemezzem a sz�veg hat�s�t az emberre. Darvas Iv�nnak igen j� arca van, a kamera hosszan el tud id�zni rajta, �n azonban m�sra is k�v�ncsi voltam: elvittem az el�ad�sra Marcellt, aki akkor m�g nem volt kiv�lasztva a szerepre. Id�nk�nt bev�gtam a filmbe a fi� arc�t, mintha saj�t t�rt�net�vel szembes�lne �ppen, �s mutattam n�h�ny t�l�l�arcot is. Az � k�z�s tekintet�kben t�kr�z�d�tt K�ves Gyuri t�rt�nete, annak a figur�nak a sorsa, akit az irodalom �s a szavak hoztak l�tre. S�t�tben f�rk�sztem az arcokat, a sz�p f�nyes tekinteteket, de csak nagyon ritk�n v�gtam be �ket, mert az anyag nem j�l t�rte a megszak�t�sokat. Mik�zben suttogva ir�ny�tottam a kamer�kat, �lland�an Marcell arc�t lestem, �s felfedeztem, hogy olyan er�s a szeme, hogy a s�t�t, fekete t�rben utat v�g mag�nak a tekintete. Ez volt sz�momra a legfontosabb. Megtudtam, hogy Marcellnek megvan az az adotts�ga, hogy a tekintet�vel k�zvet�tsen egy t�rt�netet, gondolatban nagy utat tegyen meg. Igazam volt: a film v�g�n m�svalaki n�z vissza r�nk, K�ves Gyurib�l fiatal kora ellen�re b�lcs �regember lesz, aki pillanatnyilag t�bbet tud az �letr�l, mint b�rki m�s a k�rnyezet�ben.